Az amerikai kabóca az aranyszínű sárgaságbetegség fő terjesztője, amely mostanra az 56 ezer hektárnyi magyar borvidékből a becslések szerint már több ezret megfertőzött.
A betegséget a Nébih információi szerint először 2013-ban igazolták hivatalosan Magyarországon, így már rendelkezésre állnak róla információk, amelyek nem túl kecsegtetőek. Az aranyszínű sárgaság-fitoplazma a megtámadott szőlőtőkét elpusztítja, meggyógyítani azt nem lehet, ráadásul gyorsan terjed, így a fertőzött tőkéket gyökérzetükkel együtt kell megsemmisíteni.
Leginkább azt kell tudomásul venni, hogy semmilyen lehetőségünk nincs a beteg növények gyógyítására
- írja a gazdabolt.hu cikke.
Az egyetlen mód a betegség kordában tartására a legfőbb terjesztő, azaz az amerikai szőlőkabóca ellenni fellépéssel lehetséges.
Ugyan már hosszú ideje jelen van Magyarországon a betegség, most kezdett el komolyabb diskurzus kialakulni a témában. Bár hozzá kell tenni, a 444.hu cikkében hivatkozik egy 2016-os a Bor és Piac című szaklap által szervezett kerekasztal-beszélgetés leiratára, amelyből kiderül, hogy a szakértők egy része már akkor súlyosan értékelte a helyzetet. Átfogó intézkedésekre azonban nem került sor.
Jelenleg Magyarország 19 vármegyéjéből 13-ban igazoltan jelen van a kórokozó, különösen Zalában, valamint a Balaton környéki területeken súlyos a helyzet.
Az Agrárszektor cikkében hangsúlyozza, a betegség nem veszélyes az emberre, és a borba sem kerülhet át.
A megoldás a szakértők szerint az összefogás és a közös fellépés lenne. Úgy tűnik, most erre végre sor kerülhet: a kormány által elfogadott akcióprogram célja a fertőzés terjedésének megállítása, a szőlőültetvények védelme és a gazdálkodók támogatása.
Ennek keretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít fel, akik országszerte bejárják a szőlőterületeket. A csoportokban növényorvosok, növényvédelmi és szőlész-borász hallgatók, hegybírók és termelők vesznek részt, a helyi növényvédelmi felügyelők vezetésével, a Nébih szakmai koordinálásával. A felderítés – a szemlecsoportok munkája mellett – légi úton, drónok bevetésével is zajlik majd
- írja az Agrárszektor.
Ezen felül a Nébih mobil laborautója az érintett helyszíneken végez vizsgálatokat, a fertőzés jelenlétét ugyanis csak laborvizsgálattal lehet igazolni.
Az amerikai szőlőkabóca lárvái május végén, június elején kelnek ki, így ebben az időszakban lehet a leghatékonyabban védekezni a betegség ellen, de a szüretet követően is lehet tenni a szőlőkabóca populációjának gyérítése érdekében. Az országos növényvédőszeres program részeként a legsúlyosabban érintett területeken légi permetezést alkalmaznak védekezés gyanánt.
