A tapasztaltabb étterembejárók úgy ízlelgetik a Jardin de Petrus nevet, akár egy jó bort. Ismerős (le)csengés, és jól is érezzük, valóban szép találkozás ez. Két jó nevű fővárosi étterem, pontosabban az ő tulajdonosaik kézfogásából született új lakásétterem Budán. Hol is kezdjük tehát?
Volt egyszer egy francia étterem Pesten
Úgy hívták, Petrus. Kisebb bábeli zűrzavart okozott a nevének kiejtése, sokan angolosan, mások franciásan [pétrüsz], megint mások magyarosan ejtették. Erre a séf és tulajdonos derűsen csak úgy reagált, hogy ejtsük csak nyugodtan bárhogy, csak találjunk be hozzá az étterembe – amelynek nem mellesleg egy szál petrezselyem volt a logója. Több konnotációja is van egyébként a névnek, érthetjük alatta az imádott fűszernövény becézését, a petrust épp úgy, mint Gordon Ramsay híres londoni éttermét, a Michelin-csillagos Pétrust.
„A Petrus nem egy fellengzős dolog”
Ez maga a tulajdonos és konyhafőnök, Feke Zoltán szavajárása. A Budai Várban dolgozott sok-sok éven át, majd egy merész húzással színt váltott, a főváros egy egészen más hangulatú és közönségű kerületébe tette át bázisát. Pest egyik feltörekvő városrészében, az újjászülető Ferencvárosban, a Ferenc téren nyitotta meg saját helyét.
A Michelin-kalauz pedig követte a munkásságát. Ekkoriban még nem 72 éttermet sorolt a Michelin-Guide Magyarországról, hanem jóval kevesebbet. Végül a Petrus a leghosszabb ideig viselte itthon megszakítás nélkül a Bib Gourmand-minősítést: nyolc éven át.
Sok vendéglős szerint a Bib Gourmand a legszerencsésebb fokozat, amit a Michelin adhat: ez nem a luxushelyek érdeme, a legjobb ár-érték érték arányú éttermeknek adják.
A Bib Gourmand egyik feltételeként legfeljebb 40 euróban határoznak meg egy étkezést, ebbe a keretbe kell beleférnie három fogásnak. Feke Zoltán már korábban, a várnegyedbeli Vár a Spejzben Bib Gourmand-t szerzett az étteremnek, majd amikor elhagyta a várat, szó szerint követte őt a Michelin-kalauz, a Vár a Spejz elvesztette, és új étterme, a Petrus kapta meg a Bib Gourmand-t.
Lezser francia stílus Pesten
Magyarországon a minőségi vendéglátással sokáig talán túlságosan is egybeforrt a feszesség és egy kicsit felvett elegancia erőltetése. Pedig a mediterrán országok bárki által elérhető bisztrói, brasserie-i, trattoriái, tapasbárjai úgy visznek imádnivalóan jó konyhát, hogy nem kell megfeszülni. Inkább társasági, duruzsulós, nevetős, zenés helyek, ahol egyáltalán nem mellesleg szuperjó a konyha.
Ezt az utat járta a Petrus is, mindig is volt benne egy kis szabálytalanság. Nem a körzővel, vonalzóval kimért működéséről volt híres sosem. A jó ízekről, francia és magyar klasszikusokról, a remek patékról, Beauf Bourgignonról, polipról, rántott húsról, a mindig étlapon tartott csigáról annál inkább.
Az étlap tételei mellett ez volt olvasható: „emellett a szezonalitás és a piacon fellelhető tételek képezik a szortimentünk másik felét, amelyeket folyamatosan frissítünk, ahogy a kedvünk tartja.”
Lehetne elemezni, hogy miért lett vége a Ferenc téri Petrusnak, ahol immár egy amerikai diner-stílusú burgerező üzemel. A Covid miatti időszakos bezárásokat követően már nagyon esetlegesen tartott nyitva, végül tavaly novemberben végleges bezárást jelentett az időközben a Bib Gourmand-tól is megfosztott étterem.
Jardinette x Petrus
Feke Zoltánt azonban nem abból a fából faragták, hogy bedobja a kötényt, vagy arctalanul, név nélkül elszegődjön egy étterembe túlélni. Egy jól hangzó együttműködéssel tért vissza idén: a budai Jardinette Kertvendéglő közel 25 éve működik a Németvölgyi úton. Sok zenével, árnyas kerttel, télikerttel. Soha nem tört elérhetetlen magasságokba, nem erősítettek sztárséffel, és nem ültek fel a (sokszor erőltetettnek érzett) trendekre sem. Egyszerűen csak egy kertvendéglő, ahol sok lagzi és más összejövetel zajlik. Ahol indokolt az étlapon a piknik tál, a miliő megvan hozzá. Ahol van sok kis extra, de grízgombócos húsleves, káposztás cvekedli és harcsapaprikás túrós csuszával. Egy kis állandóság a nem kevés nyitás-zárás zajában, a régivágású családi kertvendéglők egyik mai képviselője.
A vezetője-tulajdonosa, Kálmán Zoltán megszállott vendéglátós, a szó nemes értelmében. A Feke Zoltánnal együttműködésben nyitott Jardin de Petrust a BAH-csomópont közelében keressük, porta és utcára nyíló nagy ablakok nélkül. Egy igazi lakásétterem, ahol ismerősek lesznek a tárgyak a Petrusból.
Szép találkozás a Jardinette világával, de Feke Zoltán kézjegyével, személyes gyűjtésű tárgyaival, a maga eklektikusságában.
Tematikus vacsoraesteket hirdetnek, a Valentin-nap után irány a francia Riviéra: „Marseille és Menton: a Tenger” címmel. Bensőséges a beltér, de nem tolakodó, mi legalábbis nem éreztük feszélyezve magunkat az asztalnál. Beszélgethetünk, és bármikor kérdezhetünk a séftől és segédjétől – aki a mi estünkön maga a fia volt –, de semmi sem kötelező. Az idő eldönti, hogy Kálmán Zoltán hogyan fog tudni együttműködni a tehetséges, de öntörvényű Feke Zoltánnal, és a Petrus miként tud újjászületni az exkluzívabb, mégis otthonos lakásétterem koncepcióval. A Petrus-féle francia ízek és borok visszatértek, a Feke Zoltán klasszikusok újraéledtek.
Budapest XII. kerület, Győri út 16.
Szerző: Haranghy Orsi
Címlapkép: Jardin de Petrus
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Étteremajánlóban nincs hiány nálunk:
