Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Így gyógyítottak és jósoltak régen a magyarok - Kipróbálnád?

A magyarság történetében a rostához ősi hiedelmek kapcsolódtak: gyógyításra, jóslásra és tolvajok leleplezésére is használták.

A durva, nagy lyukú szita régen sokkal több volt, mint egy egyszerű háztáji eszköz. A dróthálóból font rostát a szitához hasonlóan szitakötőmesterek készítették, és jövendőmondásra tolvajok, valamint elveszett állatok, tárgyak felderítésére is használták.

Tűzvész távoltartása rostával

Régen, amikor szinte minden ház tetejét nádtető borította, és az udvarokon szénakazlak tornyosultak, sokkal több volt a tűzeset. A tűzvész elkerülésére különböző rituálék léteztek, amik közül az egyik a rostához kötődött: azt a házat, amit a tűztől meg akartak védeni, meztelenre vetkőzött asszonyok futottak körbe 3-szor, vagy 9-szer, kezükben egy rostával, vagy kenyérrel. Mindezt a hét 5. napján, pénteken kellett megtenniük.

Tolvaj felderítése rostaforgatással

A rostavetést, rostaforgatást a tolvaj személyének kiderítésére használták: a rostát körbeállták a gyanúsítottak, megpörgették a rostát, és aki elé a rosta gurult, az volt a tettes. A rostaforgatást az igazság kiderítésére, a kudarcba fulladt nyomozások során is bevetették: a rosta kávájába egy olló nyitott hegyeit szúrták, és ketten a jobb kezük egy-egy ujjával az olló füle alatt tartották a rostát. Közben felváltva állításokat soroltak, mint például, hogy a jószág az erdőben van, a másik azt állította, hogy a faluban. Amelyik állításnál a rosta megbillent, arrafele keresték az állatot. A rostaforgatás egyébként annyira hatásosnak bizonyult, hogy sokan még az előtt beismerték tettüket, hogy a rosta előkerült volna.

Ez is érdekelhet!

Szerelmi kötés, mágia, boszorkányság – Régi falusi hiedelmek nyomában

Eladósorba került lányok rostavetése

Rostaforgatással jósolták meg azt is, hogy ki mikor megy férjhez. Elkezdték sorolni a lányok neveit, miközben minden névnél feltették a kérdést, férjhez megy-e, majd amelyiknél megbillent a rosta, ott lánykérésre számíthattak. Ha arra voltak kíváncsiak, hogy kinek mikor kötik be a fejét, akkor hónapokat, vagy éveket soroltak, a választ pedig szintén a rostabillenés jelezte. A székelyeknél a rostát nagy becsben tartották, tilos volt a földre dobni, megütni, és ha valaki keresztülköpött rajta, az rossz óment jelentett a falura nézve, mivel úgy tartották, hamarosan víz vagy jég veri el a termést.

Gyógyítás és rosta

Ha nem tudták azt, hogy milyen betegség gyötör valakit, akkor a rosta felé egy tányért tartottak, amire ólmot öntöttek, és annak formájából igyekeztek kikövetkeztetni a betegséget. A rostát szembetegségek gyógyítására is használták: ha a farkasvakságban szenvedő a hazatérő csordát a rostán keresztül nézte, úgy tartották, meggyógyulhatott. A rosta az emberek földi pályafutásának végén is jelen volt: a haldokló fejére is gabonarostát borítottak, hogy a felszálló lélek meg tudjon tisztulni.

Ezeket olvastad már?

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!