Az idő előrehaladtával egyre gyakrabban étkezünk valamilyen vendéglátóhelyen, gyorsétteremben vagy máshol. Az otthoni főzések számának csökkenésével párhuzamosan azonban növekszik a különböző élelmiszer-higiéniával kapcsolatos megbetegedések száma. Egy amerikai felmérés szerint az ételmérgezések pusztán negyede történik otthon, míg 44 százaléka valamilyen étteremben elfogyasztott menü nyomán történik.
De vajon melyik vendéglők biztonságosabbak, és melyekben vagyunk jobban kitéve a megbetegedés veszélyének. A józan ész azt mondatja velünk, hogy az olcsóbb kifőzdékben és vendéglőkben sokkal gyengébb higiéniai viszonyok uralkodnak, mint máshol. Ez igaz is, rengeteg olyan hírbe botlottunk már, amelyben egyes gyorskajáldák ijesztő körülményeivel szembesülünk. Ám az, hogy egy konyha mennyire bizalomgerjesztő nem egyenesen arányos az ételmérgezésnek való kitettség mértékével.
Ezek a látványos problémák ugyanis sokszor nem annyira veszedelmesek, mint néhány sokkal kevésbé szembetűnő, mégis sokkal elterjedtebb problémával, amelyek főként a szolidabb éttermekre, akár híres-neves intézményekre jellemző. Ha például egy konyhában ugyanazon a vágódeszkán darabolnak nyers és elkészült húsokat, akkor óriási eséllyel történhet szalmonella- vagy kólibacilus-fertőzés. Nem egy hatalmas szembeötlő vétség ez, a következményei mégis súlyosak lehetnek. Hasonló módon, az alkalmazottak káros baktériumokat hozhatnak be a konyhába, ha nem mosnak elég gyakran kezet.
Egy átlagos étteremben ezek a kihágások sokkal nagyobb eséllyel fejtik ki hatásuk, hiszen az itt dolgozók gyakrabban érintkeznek az ételekkel, mint mondjuk egy gyorsétteremlánc alkalmazottai. A gyorskaják jelentős része fagyasztva, előre lezárt csomagolásban érkezik, sokkal kevésbé van kitéve a helyben tevékenykedők kezeinek. Plusz a nagy felvásárlók láncai megkövetelik a termelőktől, hogy szigorú élelmiszer-egészségügyi előírásoknak feleljenek meg, míg a kisebb, például családi vállalatok nem lehetnek ennyire válogatósak. Ezekben a létesítményekben tehát nemcsak a készítési folyamatba csúszhat gyakrabban hiba, de az alapanyagok szennyezettsége és nagyobb lehet.
Szintén amerikai kutatások bizonyítják, hogy az olcsóbb és drágább vendéglők között nincs különbség, ami az ételmérgezések számát illeti. Függetlenül az étterem típusától a három leggyakoribb higiénia kihágás listáján a nem tiszta munkafelület, a nem megfelelő tárolási hőmérséklet szerepelt, illetve az a tény, hogy az alkalmazottak nem mostak kezet, miután használták a mosdót.
Ha védekezni szeretnék a ránk leselkedő veszélyekkel szemben, a kiválasztott étterem látogatása előtt mindig olvassuk el a különböző internetes közösségeken található értékeléseket, kritikákat. Ha már ott vagyunk hagyatkozzunk a józan ítélőképességünkre, ellenőrizzük a mosdó tisztaságát, és a nem elégségesen átfőtt/átsütött fogásokat bátran küldjük vissza.(via Time)
