Az Európai Unió 2025. augusztus 5-től betiltotta a himalájai balzsam (Impatiens glandulifera) termesztését, tartását és forgalmazását. Ez a növény sokáig közkedvelt volt a kertekben, ám invazív fajnak számít, amely gyorsan terjed, és kiszorítja az őshonos növényeket.
Veszélyt jelent az ökoszisztémára
Leginkább vízpartokon, nedves talajokon és árnyékos helyeken szaporodik el, ahol versenyre kel a fényért, a vízért és a tápanyagokért. Korábban szívóssága és jó alkalmazkodóképessége miatt kedvelt növénynek számított hazánkban is, azonban most már veszélyt jelent az ökoszisztémára, valamint a rovarok és madarak élőhelyére is. A tudósok már évek óta kongatják a vészharangot: az olyan invazív növények, mint a balzsamnövények behurcolása komoly egyensúlyhiányt okoz. Ez a helyzet nem korlátozódik az egyébként szép fajok elvesztésére, hanem az egész táplálékláncot érinti, és veszélyezteti a természeti környezet ökológiai stabilitását.
Az új szabályozás értelmében a növény tartása, telepítése vagy cseréje magánkertekben és közparkokban egyaránt tilos.
A himalájai balzsam tavasszal gyors ütemű növekedésbe kezd, és néhány hónapon belül benövi a folyókat, vizes élőhelyeket és a mediterrán erdőket. Ezeknek a területeknek a biodiverzitását fenyegeti a növény.
A kertészeteknek és webáruházaknak ki kell vonniuk a forgalomból, a meglévő készleteket pedig meg kell semmisíteni, ajándékozásra vagy cserére sincs lehetőség. Bár a végrehajtás és az ellenőrzés nem lesz egyszerű, a cél az invazív terjedés visszaszorítása és a biodiverzitás védelme.
