#HÁZICSEMEGE: Városiak, fiatalok, mégis egy tanyán váltják valóra álmaikat – A bekölcei Remény Farmon jártunk

Miért dönt úgy egy informatikus és egy divattervező, hogy a nagyvárosi életet és karriert hátra hagyva egy óriási tanyán kezdenek újra mindent, életüket pedig a fenntartható gazdálkodásnak szentelik? A Nosalty és a Suzuki #HÁZICSEMEGE című sorozatának legújabb részében Juhász Anna és Goldmann Dávid a bekölcei Remény Farmon mutatták meg, hogy a csirketenyésztés is lehet emberséges, hovatovább környezetkímélő is. (x)

A nagyvárosból kiszakadva az ember számtalan izgalmas helyet, foglalkozást és embert ismerhet meg. Egy olyan riportfilm forgatása pedig, mint amilyet a bekölcei Remény Farm két megálmodójával, Juhász Annával és Goldmann Dáviddal készítettünk, egészen különleges, életre szóló emlékekkel tudja megajándékozni az embert.

A Nosalty és a Suzuki #HÁZICSEMEGE névre keresztelt közös sorozatának utolsó epizódjában a fenntartható állattenyésztés egyik kiemelkedően jól működő és egyedi színterére, a bekölcei Reményfarmra látogattunk el. Az eredetileg informatikával foglalkozó Dávid autodidakta módon vetette bele magát a gazdálkodás tudományába, párja, a divattervezéssel és varrással foglalkozó Anna őt követve hagyta maga mögött a nagyvárosi életet. A két fiatal kezdetben is egy önellátó, három hektáros farmot gondoztak, idővel azonban úgy gondolták, ideje továbbállni, és nemcsak maguknak megteremteni a kitűnő minőségű élelmiszereket, de másoknak is lehetővé tenni, hogy megbízható forrásból származó ételek kerüljenek az asztalra.

Juhász Anna a csibeovi nagycsoportosai között

Boldog csirkék mindenütt

Anna és Dávid elhatározva, hogy egy önfenntartó, fenntartható gazdálkodás vezetésébe fognak bele – Bekölce mellett találtak egy negyven hektáros területet, amit fokozatosan elkezdtek fejleszteni. A Remény Farmon jelenleg csaknem 3000 szabad tartású csirkét nevel a páros, de tervben van a gazdaság fejlesztése is, igazán fenntartható gazdaságot ugyanis a legegyszerűbben szarvasmarhák tartásával lehetne létrehozni.

Dávidék igazán figyelmes és odaadó gazdákként nevelik a több ezer csirkét, akiknek külön csibeovi és könnyen költöztethető szabadtéri kennel is rendelkezésére áll ahhoz, hogy szép, egészséges húsú és tojást bőségesen tojó állatokká nőhessenek.

A Remény Farm megálmodói az úgynevezett holisztikus szemléletű legeltetés módszerét vették alapul tanyájukon. Ezt a metódust egy ökológus, Allan Savory találta ki még az 1950-es években, eredetileg azért, hogy az afrikai elsivatagosodott területeket újra termékennyé tegye. Ez a módszer lényegében egy rövidtávú legelőgazdálkodási modell vagy intenzíven forgatott legeltetés, melyet már számos füvet használó, valamint a mezőgazdaság rendszereiben a természet ökológiai folyamatait mintázni kívánó vállalkozás alkalmaz. Savory szerint a holisztikus szemlélet nemcsak az ökoszisztéma helyes működésével foglalkozik, de gazdaságilag és szociálisan is segítséget nyújt a fenntartható mezőgazdaságnak.

Goldmann Dávid

Dávid és Anna ezen szemlélet tükrében tervezik továbbfejleszteni a Remény Farmot, a jövőben pedig a csirketenyésztésről szeretnének átállni a marhatartásra, a szarvasmarhák ugyanis nem igényelnek külön takarmányt, a szabad földeken való legeltetésük pedig természetes módon járul hozzá a természet regenerálódásához.

A Remény Farmon külön nevelik a tojókat és a húshasznú csirkéket, termékeiket viszont idén már aligha lehet elérni, Dávidéknak ugyanis már az év elején annyi rendelése és foglalása érkezett, hogy nem maradt több szabad kapacitásuk.

A Remény Farm megálmodóinak története és munkája több szempontból is inspiráló: két nagyvárosi fiatal egy itthon alig ismert módszerrel egy hatalmas, sikeresen működő gazdaságot tart fenn, a folyamatos fejlődés pedig vitathatatlan.

További kalandok, valamint még több kistermelő és manufaktúra vár ránk egész Magyarországon. Kövessétek a sorozatot a Nosalty oldalán!

Ismerd meg Te is a Suzuki hibrid modelljeit!

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek