Fruktózzal az egészségért?

Nemrégiben még a fruktóz volt az egészséges életmód csodaédesítője, ma azonban már inkább a káros hatásairól értekeznek a szakemberek. Hol is van akkor az igazság?

Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a fruktóz, mint a kristálycukrot helyettesítő édesítőszer. Ennek oka az lehetett, hogy glikémiás indexe alacsonyabb a szőlőcukorénál, így kezdetben a cukorbetegek étrendjébe ajánlották, majd egyre szélesebb körben, különböző felkapott diétákban vált a cukor egészségesnek titulált helyettesítőjévé.

A fruktóz (hétköznapi nevén gyümölcscukor) természetes formában a gyümölcsökben, néhány zöldségben és a mézben előforduló egyszerű cukor. A mesterséges élelmiszerek közül része a kristálycukornak, de tartalmazza az élelmiszerek címkéjén egyre gyakrabban megjelenő glükóz-fruktóz szirup (ami gyakorlatilag nem más, mint folyékony kristálycukor), az invertcukor vagy a – kristálycukornál több fruktózt tartalmazó – izocukor is.

A fruktózt divatos szárnyalásával egyidőben az élelmiszeriparban egyre nagyobb mennyiségben használták a különféle italok (pl. szénsavas üdítők, jeges teák, szörpök stb.) és élelmiszerek (pl. gabonapelyhek, müzlikeverékek, müzliszeletek, lekvárok stb.) édesítéséhez. Alacsony ára mellett intenzívebb édes ízt és hosszú eltarthatóságot biztosít, javítja a péksütemények nedvességtartó képességét és frissességét. Érdemes figyelmesen olvasni az összetevőlistát a csomagolásokon, hiszen az édesített élelmiszerek összetevői között rendszeresen megjelenik a cukor, a fruktóz, a glükóz-fruktóz szirup vagy a fruktóz-glükózszörp. A fruktóz, mint „egészséges cukor” idea elterjedése miatt, adott esetben a magukat egészségtudatosnak gondoló vásárlók is nyugodt szívvel vásárolnak a fruktóz tartalmú élelmiszerekből.

Az elmúlt két-három évtizedben jelentősen nőtt az elhízás, a különféle anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség), a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ezek kialakulásának hátterében álló okok keresése során vizsgálták a fruktóz szerepét is. Az eredményekből kiderült, hogy a túlzott fruktózfogyasztás valóban hozzájárul az elhízáshoz. Ennek (egyik) oka, hogy fogyasztása nincs hatással a jóllakottság és az éhségérzet szabályozására, így fogyasztását követően nem érezzük magunkat telítettnek. Azaz, adott esetben a szükségesnél nagyobb mennyiségű energiát juttatunk a szervezetünkbe, miközben étvágyunk továbbra is megmarad. Ugyanakkor nem érdemes mindenért a fruktózt okolni, hiszen az egészségi állapotunk romlása alapvetően életmódunk, táplálkozási szokásaink és fizikai aktivitásunk függvénye.

Kiegyensúlyozott táplálkozás esetében azonban nincs ok túlzott aggodalomra, hiszen természetes formában, vagyis zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával nem kerülhet túl sok fruktóz a szervezetbe. Édesített italokkal, ételekkel és édességekkel viszont igen, ezért ezek csak ritkán szerepeljenek étlapunkon!

Címlapról ajánljuk

Így festett egy szüret régen – Képeken a munka és...

Manapság már viszonylag ritka, hogy egy családi/baráti társaság, esetleg egy egész falu felhágjon a szőlőhegyre őszidő derekán, hogy az ott roskadozó fürtöket puttonyba szedje, azokból bort készítsen és az egész folyamatot lakomával, játékokkal és általános mulatsággal kísérje. A szüret nem is olyan rég szerves részét képezte az ősznek, a hozzá fűződő szokások pedig sokat mesélhetnek egy olyan korról és világról, amit (nagyrészt) már magunk mögött hagytunk.

Lakos Benedek

További cikkek