A University College London és az UCL kórházak NHS Trust kutatói végeztek először olyan vizsgálatot, amely egyértelmű kapcsolatot mutat az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) fogyasztása és a súlycsökkenés üteme között.
A vizsgálat menete
A 8 hetes kísérletben a résztvevők fele ultrafeldolgozott ételeket kapott, például energiaszeleteket vagy kész lasagnét, míg a másik csoport minimálisan feldolgozott ételeket fogyasztott, mint a tejben áztatott zabpehely natúr joghurttal vagy házi spagetti bolognese. A két étrend tápanyagprofilja megegyezett, azaz ugyanannyi fehérjét, zsírt, szénhidrátot és sót tartalmazott – a különbség csupán a feldolgozottság mértékében rejlett.
Az eredmények egyértelműek voltak: a minimális feldolgozott ételt fogyasztók átlagosan kétszer annyi súlyt adtak le, mint az ultrafeldolgozott étrendet követők.
Miért hizlal az ultrafeldolgozott étel?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jellemzően tartalmaznak mesterséges ízfokozókat, tartósítószereket, emulgeálószereket – olyan összetevőket, amelyek nem részei a hagyományos otthoni főzésnek. Ezek az ételek lágyabb állagúak, energiasűrűbbek, és könnyebb belőlük többet enni anélkül, hogy jóllakottságérzetet adnának.
A vizsgálat során az UPF-étrendet követők átlagosan 120 kalóriával ettek kevesebbet, és testsúlyuk kb. 1%-át veszítették el. Ezzel szemben a friss, minimálisan feldolgozott ételeket fogyasztó csoport napi 290 kalóriával kevesebbet evett, és átlagosan 2%-os testsúlycsökkenést ért el, főként zsírtömeg formájában.
A kutatók szerint ez egy év alatt férfiaknál akár 13%, nőknél 9% fogyást jelenthet.
Többről van szó, mint a kalóriákról
Chris van Tulleken professzor, a kutatás társszerzője szerint a globális élelmiszer-rendszer ma olcsó, egészségtelen és erősen feldolgozott termékekkel árasztja el a piacot, amelyek nagyban hozzájárulnak az elhízás világjárványához.
A kutatás rámutat, hogy nemcsak a zsír, a cukor vagy a só mennyisége számít, hanem az is, hogy mennyire feldolgozott az étel. Bár nem minden ultrafeldolgozott étel egészségtelen, mégis elősegíthetik a túlevést
- tette hozzá Dr. Samuel Dicken, a tanulmány első szerzője.
Politikai és egészségügyi következmények
A kutatócsoport javasolja, hogy a döntéshozók figyelmeztető címkékkel, szigorúbb reklámszabályozással és adópolitikával ösztönözzék az egészségesebb élelmiszerek fogyasztását. A szakértők kiemelték: a megélhetési válság miatt a friss, egészséges ételek sokszor kétszer annyiba kerülnek, mint az egészségtelen alternatívák.
Mit jelent a „minimálisan feldolgozott”?
Ide tartoznak azok az ételek, amelyek a lehető legközelebb állnak természetes állapotukhoz: gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hús, hal, tejtermékek (pl. natúr joghurt).
