A konyhatündér ma már fehér köpenyt visel

Egyre felkapottabb kutatási terület, és a konyhában is hasznos tudomány, mi az? Az étel és az étkezés tudománya, amely például a legkrémesebb krumplipüré titkait is feltárja.

Ma már komoly és világhírű egyetemeken (pl.: University of California, Los Angeles – UCLA) tartanak előadássorozatokat az étel és a tudomány kapcsolatáról. Ez túlmutat az általunk élelmiszeripari mérnökként ismert szakma ismeretein, sokkal több területet érint, és nem csak az élelmiszer-előállítás kérdéskörével foglalkozik. Ez az új, interdiszciplináris tudomány részben az étel előállítását, az ennivaló fenntartható termelését vizsgálja, ugyanakkor a fogyasztásra kész élelmiszerek romlandóságával, és – ami a mindennapokban talán a legfontosabb - az ízek élvezhetőségével, összetételével is foglalkozik a kémia, fizika, biológia, sőt olykor a neurológia vagy a genetika eszköztárát felhasználva.

Sok felhasználási területe van, hiszen mérnökök terveznek csomagolásokat az ételek jobb eltarthatósága érdekében, mikrobiológusok, genetikusok vizsgálják a nyersanyagok feldolgozásának hosszútávú hatásait a környezetünkre, és híres szakácsok keresik a tökéletes ételek receptjét, melyeknél nemcsak az alapanyagok alapos ismerete, hanem akár a sütési hőfok, vagy a hűtés percre pontos ideje is változtathat a végeredményen. Ez a tudomány a táptalaja a molekuláris gasztronómia trendjének is, amely tulajdonképpen nem más, mint a különböző kémiai és fizikai reakciók tudatos felhasználása konyhai körülmények között.

És hogy ez mit jelent a gyakorlatban, a mi életünkben?

Leginkább azt, hogy ezen ismeretek elsajátításával jobban megértjük, mi zajlik a konyhánkban. Tudni fogjuk, hogyan és miért alakultak ki évszázados receptek, miből születtek a kőbe vésett szabályok, és hogyan keletkeznek az újak. Mit “enged” a mai tudomány a konyhában, meddig vagyunk mindenhatóak, egyáltalán azok vagyunk-e, ha a főzésről van szó. Az alapanyagok és a konyhai folyamatok ismerete biztonságot ad nemcsak a főzés, de az étkezés során is, hiszen tudni fogjuk, mit és hogyan elkészítve együnk.

Konkrét példákkal élve:

  • önmagában csak a sózás időzítésével is változtathatunk egy hamburger textúráján

  • a friss koriandert szappanízűnek érző ellentábor utálatát egy gén okozhatja

  • hogyan orvosolhatunk egy elrontott mártást (emulziót), és mit rontottunk el?

  • mitől pirul a hús olyan ízletesre?

  • hogyan kapjuk a legkrémesebb krumplipürét?

… és a lista a végtelenségig folytatódik. A jövőben ilyen és hasonló témákkal is foglalkozik a NoSalty, hogy mostantól ne csak ösztönösen, hanem tudatosan is főzzünk.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Nyári saslik bulgursalátával

A nyári szezon nem tart sokáig, ilyenkor érdemes kihasználni a különböző friss, szabadföldi zöldségeket, és minél többet fogyasztani belőlük. Ez a nyári saslik bulgursalátával ...

Zakuszka Erdélyből

A zakuszka egy erdélyi-román, grillezett zöldségkrém, amit nagy mennyiségben szoktak főzni, majd befőttes üvegekbe porciózzák, hogy így akár több hónapig is elálljon. Ha faszénen ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

A legtöbben rossz időpontban fogyasztjuk a rostot, állítja a Harvard...

Ugye sok rostot eszel, és a tányérod nagyobbik felét a nyers zöldségek, hüvelyesek, a jó minőségű fehérjék és a jó zsírok foglalják el, nem a lassan felszívódó péktermékek, szénhidrátok? Neves egyetemek szakértői szerint viszont az sem mindegy, mikor visszük be a legtöbb rostot - ha rendszeresen, már reggel rostdúsan étkezünk, a napi székletürítés gördülékenysége és az egészséges bélműködés alapvetés lehet.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.

Kovászos uborka egyszerűen

Túlmisztifikált receptek helyett a 96 éves Dédimama receptje. Tanyán született, ott nőtt föl, sok hasznos  praktikát hozott magával. Sokszor készítettük már, de legfinomabb akkor ...