A konyhatündér ma már fehér köpenyt visel

Egyre felkapottabb kutatási terület, és a konyhában is hasznos tudomány, mi az? Az étel és az étkezés tudománya, amely például a legkrémesebb krumplipüré titkait is feltárja.

Ma már komoly és világhírű egyetemeken (pl.: University of California, Los Angeles – UCLA) tartanak előadássorozatokat az étel és a tudomány kapcsolatáról. Ez túlmutat az általunk élelmiszeripari mérnökként ismert szakma ismeretein, sokkal több területet érint, és nem csak az élelmiszer-előállítás kérdéskörével foglalkozik. Ez az új, interdiszciplináris tudomány részben az étel előállítását, az ennivaló fenntartható termelését vizsgálja, ugyanakkor a fogyasztásra kész élelmiszerek romlandóságával, és – ami a mindennapokban talán a legfontosabb - az ízek élvezhetőségével, összetételével is foglalkozik a kémia, fizika, biológia, sőt olykor a neurológia vagy a genetika eszköztárát felhasználva.

Sok felhasználási területe van, hiszen mérnökök terveznek csomagolásokat az ételek jobb eltarthatósága érdekében, mikrobiológusok, genetikusok vizsgálják a nyersanyagok feldolgozásának hosszútávú hatásait a környezetünkre, és híres szakácsok keresik a tökéletes ételek receptjét, melyeknél nemcsak az alapanyagok alapos ismerete, hanem akár a sütési hőfok, vagy a hűtés percre pontos ideje is változtathat a végeredményen. Ez a tudomány a táptalaja a molekuláris gasztronómia trendjének is, amely tulajdonképpen nem más, mint a különböző kémiai és fizikai reakciók tudatos felhasználása konyhai körülmények között.

És hogy ez mit jelent a gyakorlatban, a mi életünkben?

Leginkább azt, hogy ezen ismeretek elsajátításával jobban megértjük, mi zajlik a konyhánkban. Tudni fogjuk, hogyan és miért alakultak ki évszázados receptek, miből születtek a kőbe vésett szabályok, és hogyan keletkeznek az újak. Mit “enged” a mai tudomány a konyhában, meddig vagyunk mindenhatóak, egyáltalán azok vagyunk-e, ha a főzésről van szó. Az alapanyagok és a konyhai folyamatok ismerete biztonságot ad nemcsak a főzés, de az étkezés során is, hiszen tudni fogjuk, mit és hogyan elkészítve együnk.

Konkrét példákkal élve:

  • önmagában csak a sózás időzítésével is változtathatunk egy hamburger textúráján

  • a friss koriandert szappanízűnek érző ellentábor utálatát egy gén okozhatja

  • hogyan orvosolhatunk egy elrontott mártást (emulziót), és mit rontottunk el?

  • mitől pirul a hús olyan ízletesre?

  • hogyan kapjuk a legkrémesebb krumplipürét?

… és a lista a végtelenségig folytatódik. A jövőben ilyen és hasonló témákkal is foglalkozik a NoSalty, hogy mostantól ne csak ösztönösen, hanem tudatosan is főzzünk.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Palacsinta alaprecept

Kicsi és nagyok kedvence a palacsinta. Akár sós, akár édes töltelékkel készíted, a legfontosabb, hogy az alap rendben legyen: ez a mi tökéletes palacsinta alapreceptünk, amiben biztosan ...

Tökéletes zserbó

A zserbó nem egy egyszerű műfaj, sok lépésből áll, és ha csak egy is félremegy, akkor vagy kiszárad, vagy nem sül át, és így tovább, ha ezzel a recepttel próbálkoztok, biztosan jól ...

Címlapról ajánljuk

Világdöntőbe jutott a Bocuse d’Or magyar csapata

Lezajlott a Bocuse d’Or európai válogatója Marseille-ben, ahol a kontinens legerősebb csapatai mérték össze tudásukat. A versenyt ezúttal is a skandináv országok dominálták: az első helyen Dánia végzett, második lett Norvégia, míg a dobogó harmadik fokára – meglepetésre – Olaszország állhatott fel.

Nosalty

További cikkek

Ezzel kombináld a kefirt – Segíthet csökkenteni a gyulladást a...

A kefir önmagában is jótékony hatással van a bélflórára, de kutatások szerint még hatékonyabb lehet, ha prebiotikus rostokkal együtt fogyasztjuk. Az olyan élelmiszerek, mint a fokhagyma vagy a lilahagyma segíthetik a jótékony baktériumok működését, ami hozzájárulhat a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok csökkentéséhez.

Top Receptek

Gazdag és sűrű palócleves

A palócleves pont az a leves, amelyre egy borongós, hideg napon vágyik az ember. Tele van zöldséggel, hússal és fűszerrel a habarástól pedig pikáns és sűrű lesz. Ha kenyérrel ...