Elhanyagolt fehérjék

A szénhidrátokról, zsírokról olyan sokat olvashatunk, a harmadik makrotápanyag-csoport, a fehérjék azonban mindig a háttérbe szorulnak. Fussuk át, mit érdemes tudni róluk!

A fehérjék csoportja – a zsírok és a szénhidrátok mellett – a három legfontosabb makrotápanyag egyike. Építő, energiát adó tápanyagok, szervezetünkben fontos szerepet töltenek be, többek között pl. a sejtfelépítésben, az enzim-, hormonműködésben, anyagcsere-folyamatokban stb. Érdemes azt tudni róluk, hogy kisebb egységekből, ún. aminosavakból épülnek fel. Ez azért fontos, mert a fehérjéket aminosav-összetételük szempontjából szoktuk két fő csoportba osztani. Az egyik csoportjuk a teljes értékű fehérjék, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlen ún. esszenciális aminosavak mindegyikét tartalmazzák a megfelelő arányban. Ezeket az aminosavakat az emberi szervezet nem tudja előállítani, így a táplálékkal kell a szervezetbe juttatni őket. Azokat a fehérjéket nem tekintjük teljes értékűnek (de ettől még fontosak és hasznosak), amelyek nem tartalmazzák az esszenciális aminosavak mindegyikét.

Teljes értékű fehérjék az állati eredetű fehérjék: húsok, halak, belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, tejkészítmények, nem teljes értékű fehérjék pedig a növényi eredetű fehérjék, amelyek megtalálhatók pl. a gabonákban, a hüvelyesekben, a gombákban, az olajos magvakban, a diófélékben.

A kiegyensúlyozott étrendben a napi fehérjeszükséglet 15–20%, amelyet kb. fele-fele arányban érdemes állati- ill. növényi eredetű alapanyagokból biztosítani. Ez egy közepesen aktív, 30–60 éves nő esetében 75–100 g fehérje/nap, míg egy férfi esetében 90–120 g fehérjebevitelt jelent naponta. Természetesen ha valaki fizikailag aktív életmódot él vagy esetleg speciális betegséggel küzd, akkor ennél nagyobb mennyiségre lehet szüksége naponta. A túlzott fehérjefogyasztás hosszú távon károsítja a veséket, a fehérjeszegény étrend gyermekeknél növekedésbeli elmaradást okozhat, felnőtteknél a szervezet általános állapota romlik, amelynek számos tünete lehet.

Testsúlycsökkentés idején a fenti 15-20%-os fehérjearány növelhető, kutatások során bebizonyosodott, hogy 6 hónapos időtávot tekintve a magasabb fehérje-, alacsonyabb szénhidráttartalmú étrend a fogyás tempóját növeli. Ugyanakkor 12 hónapos időszakot vizsgálva a fogyás mértéke kiegyenlítődik. Önmagában a fehérjearány növelése azonban nem vezet súlycsökkenéshez, ehhez mindenképpen figyelembe kell venni többek között a fehérjék, zsírok, szénhidrátok fajtáját, a napi bevitt kalóriamennyiséget és a fizikai aktivitást.

A napi megfelelő fehérjebevitel érdekében:

  • Reggelire fogyasszunk sajtot, sovány sonkát, tejet, joghurtot, kefirt, tejes turmixokat, friss, zöldfűszeres túrókrémeket, lágy tojást.
  • Ne hagyjuk ki a tízórait és az uzsonnát sem – fogyasszunk el egy pohár joghurtot 10–20 dkg idénygyümölccsel vagy zöldséggel.
  • Ebédre, vacsorára együnk sovány húsrészekből, halból készült frissensülteket, párolt húsokat.

Mi a helyzet a vegákkal?

Egyes vegetáriánus irányzatok esetében a teljes értékű fehérje hiánya nem áll fenn, hiszen a lakto-, ovo-lakto-, piszko- és szemi-vegetáriánus étrendekben szerepelhetnek állati eredetű fehérjék. A teljes értékű fehérjék, az esszenciális aminosavak hiánya a nem megfelelően összeállított vegán étrend egyik hibája lehet, azonban odafigyeléssel, szakértelemmel számukra is összeállítható teljes értékű étrend.

Címlapról ajánljuk

További cikkek