A múlt héten bemutatott Zenei ki mit főz? című könyvből főztünk most egy príma lakomát.
A Muzsikus szakácskönyv Gregor József címlapfotójával igazán szórakoztató olvasmány. Egyrészt a már említett színes, a korszellemet tükröző csodás fotóknak köszönhetően, másrészt viszont a remek receptek miatt is. El is készítettem belőle egy menüsort.
Hogy mit jelent az, hogy Kodály módra, sajnos nem derül ki a könyvből. Vajon ez az étel volt a zeneszerző kedvence? Vagy ő maga mindig így készítette? Esetleg a Kodály-módszerhez van valami köze? Ezen kívül csak egy receptet találtam a nagyvilágban, amelyet a Kodály módra jelzővel illetnek, és érdekes módon abban is van jérce, gomba és paradicsompüré, csak ott az utóbbi kettő a jérce töltelékét képezi. Talán ez a hármas lenne a Kodály módra? Milyen kézenfekvő magyarázat lenne, ha a szolmizációs hangok „dó ré mi” helyett „jé go pa”-val kezdődnének. A leves maga mindenesetre nagyon finom. Egy átlagos húsleves lenne, csak éppen gombával, zöldborsóval és paradicsompürével készül, ráadásul a gyömbér is a fűszerek részét képezi. Az én hagyományos, nagymamai húslevesembe gyömbér ugyan sosem fő, de most már tapasztalatból is tudom, hogy az íze nagyon jól megfér a vasárnapi ebéd elmaradhatatlan előételében.
Ezt a receptet Rásonyi Leila hegedűművésznő jegyzi. A hölgy török származású, és nemcsak játszik a hegedűn, hanem oktatja is a zenét. A hangszere egy 1715-ben készült hegedű egyébként. A szakácskönyvben leírt receptjei mind török eredetűek: padlizsán kebap, török zöldbab, türlü (ez egy padlizsános-tökös-zöldbabos bárányragu). Én a Belis receptjét készítettem el, ami tulajdonképpen egy vajas tésztájú krumplis-húsos pite. Az ragadott meg a receptben, hogy a tésztába mindent nyersen kell tenni, a tetején pedig egy lyukat vágni, majd azt egy „tésztadugóval lefödni”. Ezen a nyíláson át pótolhatjuk a szaftot, bár nekem erre nem volt szükségem, arra viszont annál inkább, hogy bő két óra sütés után végre megbizonyosodjam arról, hogy jól átpuhult a hús. Nagyon látványos étel, és nem mellesleg finom is. A krumpli és a hús a fűszerekkel vajpuhára párolódik a jól lezárt tésztaburokban. Azt hiszem, érdemes lenne más zöldségekkel vegyesen, vagy a krumplit kiváltva is kipróbálni.
Na, ezzel a címmel szerintem senki nem gondolná, hogy itt piskótatésztában sült, málnával töltött almáról van szó. Pedig arról. Ez a recept kakukktojás, mert nem muzsikus mondta tollba, hanem magának a Zenei ki mit főz? című könyvnek a felelős szerkesztője. Elméletileg a megpucolt és kicsumázott almákat málnabefőttel kell megtölteni, majd piskótatésztát önteni rá, és lassan megsütni. Nekem málnabefőttem nem volt, ezért fagyasztott epreket dugdostam az almákba, majd kanalaztam bele egy kevés eperlekvárt, s ezután jöhetett a tészta. Nagyméretű szufléformákban (vagy egészen kisméretű tepsikben, kinek hogy tetszik) sütöttem, és ez is telitalálat lett. A közelgő tél jegyében egy kis fahéjjal is megszórhatjuk a gyümölcsöket, biztosan nem fog neki ártani.
Bár a Zenei ki mit főz? nem kevés okot ad a viccelődésre a rengeteg rántott étellel, a népies szőtt falvédőkkel és az elmaradhatatlan kordbársony ruhákkal, azért mégis érdekes kordokumentumnak és hasznos szakácskönyvnek tekinthető a 2010-es évek derekán.
Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.
A sóska szegény rossz lapot kapott a szezonális zöldségek és gyümölcsök között, ugyanis egyszerre terem az olyan későtavaszi nagyágyúkkal, mint az eper vagy spárga. Így őket kell leköröznie népszerűségben, segítsünk neki az alábbi 5 fogás elkészítésével!
Manapság már minden élelmiszerboltban meglepő választék vár minket, ami érinti az olyan hétköznapi, egyszerű alapanyagokat is, mint a só. De megéri-e ötfélét tartani otthon, vagy elég csak egy fajta az ízesítőből?
Egy „rendes” magyar háztartás hűtőjében szinte mindig megtalálható egy kis csomag rögös túró, amiből mindenféle finomságot lehet aztán alkotni. Egy modernebb, a világ felé nyitott konyhában ugyanez igaz a ricottára: nézzük, ebből mi készülhet!