Vaj vagy margarin?

Most nem az egészséges/nem egészséges vitába szállunk be, hanem azt nézzük meg, melyiket jobb sütésre, főzésre használni.

Ahhoz, hogy a fenti kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell ismernünk a vaj és a margarin eredetét, vagyis azt, hogy miből és hogyan készülnek.

A vaj

A vaj - nem csak ez a házi készítésű, hanem még a bolti is - tejből, tejszínből készül, azaz állati eredetű fehérje. A jó vaj zsíros, legalább 80% zsírtartalmú, ami ijesztően hangzik ugyan, de a címben feltett kérdés szempontjából fontos lesz. A zsírok nagy része telített, kis részben többszörösen vagy egyszeresen telítetlen – ez utóbbi az egészségesebb fajta. Koleszterintartalma az, ami miatt az egészségességi versenyben esetleg lemarad, hiszen – mondjuk úgy, hogy - van benne koleszterin az állati eredet miatt. Hamarabb avasodik, és alacsonyabb hőfokon ég, mint a növényi olajok, ezért zsírban sütésre önmagában nem javasolt.

A margarin

A margarin ugyanakkor növényi eredetű, és ez a fő fegyver az éljenzőknél. Szobahőmérsékleten is félkemény állagú marad – eredetileg hidrogenizálással, azaz leegyszerűsítve a zsírok megkeményítésével, illetve a növényi olaj és víz elegyítésével, emulziójával készül, amelyhez emulgeálószereket, például lecitint is felhasználnak. Mára a hidrogénezés a veszélyes transzzsírok miatt háttérbe szorult, és részleges hidrogénezéssel, valamint másfajta zsírok használatával, például pálmazsírral készítik a margarinokat. A készítéstől és a felhasznált alapanyagoktól függően a margarinok zsírtartalma változó: 20-75% közötti lehet, de a magasabb zsírtartalmú margarinok előállítása már olyan drága, hogy Magyarországon nem találunk ilyet az üzletekben. Az ún. sütőmargarin vagy a kockamargarin zsírosabb, de nagyobb eséllyel tartalmaz transzzsírsavakat is.

Zsírtartalom

És most jöjjön a lényeg, ez pedig a zsírtartalomban rejlik. Az, hogy ízre ki melyiket szereti jobban, személyes preferencia kérdése. Sőt, ma már vajízű margarint is lehet kapni. Az viszont, hogy a süteménynek milyen állaga lesz, nagyban függ a zsírtartalomtól. A sok zsírtól lesz puha, rugalmas vagy omlós a tészta, ugyanezt a margarinnal nem lehet elérni. Pl. omlós tésztában a magas víztartalom miatt nem javasolt, mert szétfolyik, nem választja el a lisztes rétegeket, így a tészta kemény és ropogós lesz ahelyett, hogy omlana, foszlana. Kevert süteményekben jobban szerepel, de érdemes tenni egy próbát: készítsük el ugyanazt a süteményt egyszer margarinnal, egyszer vajjal, és magunk is láthatjuk a különbséget.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Mátra rejtett kincsei

Budapesttől egy órányira Nógrádban, a Mátra nyugati vonulatában, festői környezetben fedezhetjük fel az egyre izgalmasabb élményt nyújtó Szurdokpüspöki, Tar és Szuha falvakat, vagy ahogyan saját magukat említik, a Mátra Nyugati Kapuját.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A mi Rögös túrónknak tényleg nincsen párja?

Ha röviden kellene válaszolni, a következőt mondanánk: bátran állíthatjuk, hogy valóban egyedülálló élelmiszer. Miért jelenthetjük ki ezt ennyire magabiztosan? Milyen érvekkel támasztható alá a Rögös túró egyedisége? Következzen egy gyors gasztronómiai kalandozás páratlan tejtermékünk világában!

Címlapról ajánljuk

További cikkek