Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a ketchup viszonylag modern találmány, mely alig 100 vagy maximum 200 éve létezik a világon, pedig története egészen az 1600-as évekig nyúlik vissza. Bár nehéz pontosan megállapítani, honnan is származik a ketchup, az élelmiszer-szakértők és a tudósok szerint az első hozzá köthető receptek Kínából származnak, ahol Ge-tchupként vagy Koe-cheupként emlegették.
A ketchup ezen verziói halbelsőségekből és szójababból készültek, sósak voltak, és csípős aromával rendelkeztek. Az eredeti receptúra szerint a halat besózták több kilónyi sóval, majd hordókba tették, köveket tettek a tetejére, és fél-egy évig hagyták erjedni. Tehát ekkor még nem került paradicsom a híres szószba. Az első paradicsomos verzió receptje csupán 1801-ben született meg. Ennek többek között az lehetett az oka, hogy az 1700-as években még mérgezőnek tartották, így nem fogyasztották.
Később kiderült, hogy a paradicsomnak titulált mérgezéseket a jómódú családok által használt óntányérok okozták, amelyből a paradicsom savassága kioldotta az ólmot.
Az első paradicsomos ketchupverzió a Mrs. Samuel Whitehorne szerkesztésében kiadott The Sugar House Book című amerikai szakácskönyvben jelent meg.
Ezután egyre gyakrabban tűnik fel a paradicsomos alapú recept, például 1824-ben Mary Randolph szakácskönyvében, 1837-ben pedig egy Jonas Yerkes nevű farmer üvegben is elkezdte árulni a paradicsomos terméket.
Azonban még ekkor sem hasonlított a ketchup íze a mostaniéhoz
Mai ízvilágát 1876-ban érte el egy vállalkozónak köszönhetően, aki csődbe ment élelmiszeripari cégje romjain épített új üzemének keresett valami olyan terméket, amivel hírnevet szerezhet.
Eleinte a cég, csakúgy, mint a többi gyártó, kémiai tartósítószereket használt. Szalicilsavval, majd az új és népszerű tartósítószerrel, nátrium-benzoáttal tartósította termékeit. 1906-ban azonban változtatott a receptúrán, és tartósítószermentes terméket dobott piacra, miután az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) fellépett az emberi egészségre káros nátrium-benzoát ellen.
Így a híres vállalkozó a paradicsomos-fűszeres alaphoz nagy adag ecetet tett (ezzel tartósította), majd az ízt cukorral egyensúlyozta ki. Bár így drágább volt az előállítási költsége, sokkal jobb minőségű és egészségesebb terméket tudott árusítani. A munkájának pedig meg is lett a gyümölcse, hiszen 1907-ben már 12 millió üveggel adott el belőle.
Azóta is töretlen a ketchup sikere, szívesen nyomjuk a sült krumplink mellé, a hamburgerünkbe, a melegszendvicsűnk tetejére vagy a hot dogunkra.
