Az amerikai elit egyetem új kutatása azt állítja, hogy a keményítőtartalmú ételek elfogyasztása utáni fogmosás fontosabb lehet, mint a cukros ételek utáni – legalábbis egyes emberek számára. A tudósok felfedezték, hogy egy bizonyos gén változatai, amelyek a keményítő emésztését befolyásolják, hatással lehetnek a szájüregi baktériumokra, és ezáltal a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatára is.
A Cornell Táplálkozástudományi Tanszékének kutatója, Dr. Angela Poole vezette tanulmány kimutatta, hogy az AMY1 gén másolatszáma – ez termeli a nyálamiláz nevű enzimet, ami már a szájban megkezdi a keményítő lebontását – befolyásolja a szájüregi baktériumok keményítőre adott válaszát. Ez az összefüggés magyarázatot adhat arra, miért alakulnak ki egyeseknél gyakoribb fogászati problémák, még akkor is, ha ugyanazokat a szájápolási szokásokat követik.
Mindenki hallotta már, hogy miután cukrot eszünk, érdemes alaposan fogat mosni
– mondta Angela Poole, a tanulmány vezető szerzője.
„A legfontosabb tanulság az, hogy az AMY1 másolatszámától függően ugyanennyire fontos lehet a fogmosás az emészthető keményítők fogyasztása után is.”
Az AMY1 gén másolatszáma egyénenként eltérő, 2 és 20 közötti értékekkel. Akik több másolatot örököltek, több nyálamilázt termelnek, és hatékonyabban bontják le a keményítőtartalmú ételeket. Ez a genetikai variáció valószínűleg akkor alakult ki, amikor az emberek áttértek a mezőgazdasági étrendre, amely nagyobb mennyiségű keményítőt tartalmazott.
A keményítőtartalmú ételek és a fogszuvasodást okozó baktériumok kapcsolata
A kutatócsoport a 31 felnőtt nyálmintáiból kinyert baktériumokat laboratóriumi körülmények között tenyésztette, hogy megvizsgálja, hogyan reagálnak a keményítőre. Plakk-szerű baktériumközösségeket hoztak létre keményítő jelenlétében és anélkül, hogy összehasonlítsák a változásokat.
Erre voltunk kíváncsiak ebben a kísérletben” – mondta Poole. „Mi történik a szájban keményítőfogyasztás után, és eltér-e ez attól függően, hogy valakinek magas vagy alacsony az AMY1 másolatszáma?
A Microorganisms című folyóiratban megjelent eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akiknek magas volt az AMY1 másolatszáma, a baktériumok eltérően reagáltak a keményítőre, mint azoknál, akiknek kevesebb másolatuk volt. Keményítő jelenlétében két baktériumtípus – a Veillonella és az Atopobium – alacsonyabb számban volt jelen a magas AMY1 másolatszámú résztvevőknél. Ez a két baktérium összefüggésbe hozható a fogszuvasodással és az ínybetegségekkel.
„Akiknek magas a másolatszáma, hatékonyabban bontják le a keményítőt, így azok a baktériumok, amelyek szeretik ezeket a cukrokat, nagyobb számban nőhetnek a szájukban” – magyarázta Poole.
Hogyan határozható meg az AMY1 másolatszám?
Jelenleg nincs széles körben elérhető fogyasztói teszt az AMY1 másolatszámának meghatározására, de néhány tényező utalhat rá:
- Ha a keményítőtartalmú ételek azonnal édes ízűnek tűnnek rágás közben, magas lehet a nyálamiláz aktivitása, ami több AMY1 másolatot jelenthet.
- Azok, akik olyan népcsoportokból származnak, ahol hosszú ideig mezőgazdasági étrendet követtek (pl. európai, közel-keleti, egyes ázsiai populációk), általában magasabb AMY1 másolatszámmal rendelkeznek.
A keményítő és a szájüregi mikrobiom
A kutatás azt is kimutatta, hogy a keményítő csökkenti a szájüregi baktériumközösségek diverzitását. Azoknál, akik ínybetegségben szenvedtek, jelentősen alacsonyabb volt a bakteriális sokféleség, mint az egészséges ínnyel rendelkezőknél.
A kutatók azt találták, hogy magas AMY1 másolatszám esetén megnövekedett bizonyos Streptococcus baktériumok száma, amelyek a keményítő lebontásából származó cukrokon élnek. Egyes Streptococcus fajok fogszuvasodást okozhatnak, míg mások hasznosak lehetnek, mivel gátolják a káros baktériumokat.
Keményítőtartalmú ételek, amelyekre érdemes odafigyelni
A magas kockázatú ételek közé tartoznak a következők:
- Fehér kenyér, péksütemények
- Tésztafélék
- Fehér rizs
- Kekszek, ropogtatnivalók
- Burgonyachips, sült krumpli
- Finomított gabonapelyhek
Még több a fogakról:
