A rómaiak tála

A Römertopf - más néven római tál - nagy visszatérését éli. Te mit szoktál benne készíteni? Mi mindent és bármit!

A római tál régebben az egyik kedvencem volt a konyhában. Sokat sütöttem vele egytálételeket, húsokat, emlékszem, még kenyérrel is megpróbálkoztam. Aztán valahogy alábbhagyott a lelkesedésem, mert ahogy egyre többet főztem, úgy lett párhuzamosan egyre kevesebb időm rá.

  • A római tál – Römertopf – pedig tervezést igényel, persze ez nem jelenti azt, hogy ne érné meg.
  • Ez az agyagedény arról híres, hogy egy nem mázas, natúr agyagból készült edény, ami több funkciót is ellát - süt, főz, párol, párolog.
  • Attól, hogy nem mázas, áztatni kell, ez nagyjából 35-40 perc, és hőnek is csak fokozatosan lehet kitenni - nem is szabad nagyon magas hőmérsékleten főzni, sütni vele.
  • Az áztatás, és az agyag porózus felülete viszont azt is jelenti, hogy a benne készült ételből nagyon kevés folyadék párolog, vagyis a húsok, kenyerek nem száradnak ki, hanem puha, omlós a végeredmény. Ez viszont csak akkor igaz, ha nem hagyjuk, hogy az áztatás közben magába szívott víz mind elpárologjon – ezért a nem túl magas hőmérséklet. A porózus szerkezet viszont igényli a beavatást is, ezt sokan nem tudják.

Olvastad már?

Egy nem Oreo-rajongó vallomása a házi Oreóról

  • Bármilyen formájú, és bármire is tervezzük használni az edényt, érdemes az első néhány alkalommal, de legalább először valami olyan folyadékot főzni benne, amely keményítő- és olajtartalmú. Ez segít az agyag szerkezetét egységesebbé tenni, és felkészíti a folyamatos használatra. Ezután pedig ajánlatos párszor leveseket, ragukat, pörkölteket készíteni benne, és csak ezután javasolják a húsok, kenyerek sütését.
  • Sok kultúra használ agyagedényt a mai napig, különböző formákban – szó szerint – és akár mázas kivitelben is. Ha például az Afrika konyhát nézzük, akkor Etiópiában ma napig ősi edényeket használnak, Marokkóban pedig a tajine lett világhírű. Ez a lapos aljjal, és kúp alakú, felül lukas tetővel záródó agyagedény elengedhetetlen kelléke a marokkói húsos raguknak (ez maga a tajine), mert a csúcsos tetőn lecsapódik a pára, és visszafolyik az edénybe.

A Rozskenyér római tálban receptjéért kattints a fotóra!

  • Ázsiában Srí Lankától Kínáig használnak agyagedényt, legtöbbször speciális ételek készítésére (különböző curryk, levesek). Sok helyütt maga a főzési folyamat is hagyományos, hiszen a földbe ásott árkokban fő-sül az étel. Európában Németország vezette be újra a köztudatba az agyagedényt a 60-as években, az Egyesült Államok is innen vette át, bár a nagyszámú latin-amerikai lakosság is hozta a sajátját – hiszen Dél-Amerikában is nagy hagyománya van az agyagedények használatának.
  • A fémedények fokozatosan kiszorították az agyagot, de ma már az egészséges konyha hívei, a természetes eljárások rajongói újra használják.
  • Kenyérsütéshez is ideális, hiszen a tetejét levéve az utolsó néhány perc alatt ropogósra süthetjük a héjat, miközben a kenyér belseje puha marad, és nem szárad ki. Én legutóbb ezt próbáltam, a teljes kiőrlésű rozskenyeremen istenien sikerült!

Olvastad már?

Tökéletes rizottót, de hogyan?

Címlapról ajánljuk

További cikkek

11 retró menzás étel, amitől még ma is megdobban a...

Sokunk gasztronómiai ízlésének kőkemény alapját azok a retró menzás ételek adják, amelyeket nap mint nap fogyasztottunk az óvodában, iskolában és gimnáziumban. Ennyi év folyamatos traktálása bizony mély nyomot hagy az emberen, nézzük most ennek a pozitív oldalát.