Hosszú évtizedek óta kerül idehaza az uzsonnára csomagolt, a vacsorára vagy reggelire összedobott szendvicsbe párizsi - sőt, rántva akár főfogássá is avanzsálhat ez a felvágott. Olyannyira megszoktuk a halvány rózsaszínben pompázó húskészítményt, hogy talán el sem gondolkodtunk azon, tulajdonképpen miért is hívjuk párizsinak vagy - németesen - parizernek.
Az interneten kutakodva hamar kiderül, hogy a sertés-, marha- vagy baromfihúsból készült, homogén, nagy átmérőjű, henger alakú felvágott közeli rokona a német Extawurstnak, az amerikai bolognának, a hollandBoterhamworstnak, a svéd Falukorvnak - a sort még sokáig lehetne folytatni, de már ennyiből is érzékelhető az, hogy a mi párizsink nem egy hungarikum. Ráadásul az elnevezése sem egyedülálló, mert Ausztriában hozzánk hasonlóan Parisernek nevezik. Az, ha megpróbáljuk felkutatni, honnan ered ez az elnevezés, közelebb fog vinni minket magának a terméknek az eredetéhez is.
Tudtad?
Az internet mélységeiben egészen bizarr megfejtésekre bukkanhatunk a párizsi eredetét illetően. Az Index azonban megkereste párizsikérdésben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettesesét, Török Róbertet, aki azt tanácsolta, az online térben való böngészés helyett érdemes offline forrásokban kutakodni. A Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótárának "párizsi" című szócikke alapján kiderül, hogy a“parizer”, “parizerwurst”, “pariserwurst” és a "párizsi kolbász kifejezések használata a 19. század közepén jelent meg a hazai írott szövegekben. Miért pont ekkor?
A 19. század közepére az iparosodás elterjedésével, a hentesüzemek és a közvágóhidak megjelenésével a technikai feltételek adottá váltak ahhoz, hogy párizsit lehessen gyártani. Sok olasz hentes ekkoriban telepedik le hazánkban, és nyitnak üzletet - lehet, az ő kezük is benne volt a párizsi megalkotásában.
Török Róbert szerint a felvágott nevét annak köszönheti, hogy a 19. század közepének európai embere odáig volt a francia fővárosért. Ha valami "párizsi" volt, az azt jelentette, hogy divatos, haladó, izgalmas. A szakember szerint feltehetően ez volt az oka annak, hogy ezt az új felvágottat is Párizsról nevezték el - valószínűleg a Monarchia német ajkú lakói. A "parizerwurst" a magyar nyelvbe tükörfordítással került át, és megszületett a párizsi elnevezés.
Elméletileg nem kizárt, hogy a nagy hatású francia gasztronómia hatása érződik ezen a húskészítményen, így nem csupán a nevének, de receptjének is van köze Párizshoz. Erre azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékok.
Nem ritka jelenség az, ha egy-egy városról neveznek el húsipari készítményeket, gondoljunk csak a prágai sonkára, a krakkói kolbászra vagy a milánói szeletre - ezzel együtt homályban marad, hogy valójában kötődnek-e ezek a fogások azokhoz a városokhoz, amelyekről a nevüket kapják.
Próbáld ki a Nosalty receptjeit a Sága Füstlizer termékeivel!
