A műanyagmentes július egy szuper kezdeményezés, ami évekkel ezelőtt felnyitotta a szemünket, hogy mennyi felesleges műanyagszemetet termelünk. Ma azonban már tudjuk, hogy nem csak a teknősök egészsége és élete forog kockán. A Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology c. lapban 2024 szeptemberében megjelent kutatás során a tudósok összesen 3601 különböző, a csomagolásban, konyhai eszközökben vagy élelmiszer-feldolgozó berendezésekben élelmiszerrel való érintkezésre engedélyezett vegyi anyagot azonosítottak emberekben.
A szakmai elbírásálon átesett kutatás rávilágít, hogy lényegesen több vegyi anyag kerül a szervezetünkbe nap mint nap, mint ahogy azt gondolnánk. Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy bár fontos, hogy az egyének odafigyeljenek, és minél kevesebb műanyagot és egyéb csomagolóanyagot használjanak, valódi, rendszerszintű változást csak a szabályozás szigorítása hozhat.
A kutatás során a szerzők szisztematikusan áttekintették az élelmiszerekkel érintkező molekulákat, amelyeket emberi biomonitoring-vizsgálatok során figyeltek meg és mutattak ki. A tudományos szakirodalom szerint jelenleg valamivel több mint 14 ezer az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő vegyi anyagot azonosítottak eddig (ebből 3600-at pedig az emberi szervezetben is megtaláltak). A vegyi anyagokat emberi vérben, hajban vagy anyatejben is megtalálták. Ezek között olyan vegyületek vannak, amelyek közismerten erősen mérgezőek, mint a PFAS, a biszfenolok, fémek, ftalátok és illékony szerves vegyületek. Ezek közül számos rákos megbetegedésekkel, hormonális zavarokkal és más súlyos egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe. Nagyon sok más anyagról azonban csak nagyon korlátozott nyilvános toxikológiai profil áll rendelkezésre, mint például a tartósítószerként használt szintetikus antioxidánsokról és a csomagoláson lévő tintát stabilizáló oligomerekről.
Ami mindenképpen aggodalomra ad okot, az az, hogy van egy erős kapcsolat, amely azt mutatja, hogy néhány veszélyes vegyi anyag ... a csomagolásból az élelmiszerbe vándorol, tehát a csomagolás hozzájárul a kitettséghez
- mondta Birgit Geueke, a tanulmány társszerzője, a zürichi székhelyű, szigorúbb szabályozásért küzdő nonprofit szervezet, az Élelmiszer-csomagolási Fórum munkatársa.
A legnagyobb bűnös a műanyag
Ennek használata nagyrészt szabályozatlan, és több ezer vegyi anyagot tartalmazhat. Azonban más csomagolások is problémásak lehetnek, például a szilikon és a fémdobozok bevonatai szintén tartalmazhatnak mérgező vagy alulvizsgált vegyületeket, mondta Geueke. Sok papír- és kartonterméket (többek között az elviteles kávés poharak) pedig a közelmúltig PFAS-szal kezeltek, amik műanyagréteget tartalmazhatnak.
Több tényező is hozzájárulhat, hogy a vegyi anyagok nagyobb arányban szivárognak az élelmiszerekbe, ezek közé tartozik a magasabb hőmérséklet, a zsírtartalom és a savasság. A csomagolás és a termék egymáshoz viszonyított aránya is számít: a kisebb tárolóedényekben lévő élelmiszerek sokkal jobban szennyeződhetnek.
„De nem lehet teljesen elkerülni a vegyi anyagokat” - összegezte Geueke, hozzátéve, hogy a megoldás az erősebb szabályozás lenne.
Lassan, de van változás
Némi jó hír, hogy az Európai Unióban az erős ipari lobbi ellenére azért van előrelépés a káros anyagok betiltása terén. Ahogy arról a Tudatos Vásárlók Egyesülete beszámolt, a Bizottság 2024. december 19-én potenciálisan káros egészségügyi hatásai miatt betiltotta a biszfenol A (BPA) és más biszfenolok élelmiszerekkel érintkező anyagokban történő felhasználását.
A PFAS vegyi anyagok használatát Európában elsőként Dánia tiltotta meg minden élelmiszerrel érintkező papír- és karton csomagolásban, és azóta 2025 januárjában a csomagolásokról szóló új rendelet (Packaging and Packaging Waste Regulation) elfogadásával EU-s szinten is sor kerül a PFAS-ok korlátozására. A rendelet ugyanis bizonyos mennyiséget meghaladó mértékben megtiltja a PFAS-ok használatát az élelmiszercsomagolásban 2026. augusztus 12-től.
Egészen pontosan milyen vegyi anyagok rejtőznek az élelmiszer-csomagolásokban?
A kutatások tehát 3601 olyan vegyi anyagot azonosítottak az élelmiszer-csomagolásokban, amelyek kimutathatók az emberi szervezetben, és ezek közül legalább 76-ot veszélyesnek minősítettek.
A legaggasztóbbak közé tartoznak:
Biszfenolok: A műanyagokban és fémdobozok belsejében található biszfenolok (legismertebb a BPA, de a helyettesítésére használt más biszfenolok se jobbak, így például a BPS és BPF) az endokrin rendszert károsíthatják, ezáltal pedig hormonális egyensúlyhiányhoz és reprodukciós problémákhoz vezetnek.
Ftalátok: A műanyagok rugalmasabbá tételére használt vegyi anyagok befolyásolhatják a hormonműködést, és fejlődési rendellenességekkel hozták őket összefüggésbe.
Per- és polifluoralkil anyagok (PFAS): A zsírálló gyorséttermi csomagolóanyagokban, pizzás dobozokban és mikrohullámú popcorntasakokban is használják az örök vegyi anyagnak nevezett PFAS vegyületeket (több mint 5000-féle mesterségesen előállított vegyi anyag tartozik ide, melyek se a környezetben, se az emberi szervezetben nem bomlanak le), amiket összefüggésbe hoztak különböző rákos megbetegedésekkel, pajzsmirigy-működési zavarokkal, sőt, az immunrendszert is károsíthatják.
Mikroműanyagok: A csomagolásból és palackokból származó apró műanyag részecskéket kimutatták már a vízben, talajban, az élelmiszerekben, sőt még több emberi szervben, de még az anyatejben is. Egyelőre nem tudjuk, pontosan milyen hatással vannak a mikroműanyag részecskék az emberi szervezetre, de a kilátások nem túl biztatóak.
Nehézfémek (ólom, kadmium, higany): Ezek a csomagolófestékekben és ragasztókban jelen lévő mérgező fémek károsíthatják az agy fejlődését és az idegrendszert.
Hogyan csökkentheted a különböző vegyi anyagoknak való kitettségedet?
Bár szinte lehetetlen teljesen kiküszöbölni, hogy érintkezzünk a különböző vegyi anyagokkal, a kockázatok csökkenthetőek néhány egyszerű változtatással:
- Tárold az élelmiszereket műanyag helyett üveg-, rozsdamentes acél- vagy kerámia tárolókban.
- Amint hazaértél a bevásárlásból, azonnal tedd át a műanyag csomagolásból az élelmiszereket, ezzel csökkentheted azt az időt, ami alatt a vegyi anyagok átkerülnek az ételekre.
- Az előre csomagolt termékek helyett, ha van rá lehetőség, válaszd a kimérőseket (csomagolásmentes boltok), illetve a csomagolás nélkülieket.
- Használj méhviaszos kendőt vagy textilfedőt a műanyag fólia alternatívájaként.
- Vigyél magaddal kulacsot és saját, újrahasználható kávésbögrét, akár termoszt az italokhoz.
- Miután elpakoltál a bevásárlást követően, mosd meg a kezed, így csökkentheted a kockázatot, hogy a csomagolásról valamilyen vegyi anyag a kezedre kerüljön.
- Keresd a BPA-mentes, PFAS-mentes és ftalátmentes csomagolást.
- Elviteles ételeket mindenképp kérd saját dobozba, lehetőleg fémbe vagy üvegbe, illetve ha ez nem megoldható, mielőbb vedd ki az ételt a csomagolásából (különösen, ha meleg).
Mit ne tegyél:
- Semmiképp se tedd az ételt műanyag csomagolásban/tárolóban a mikróba, hiszen a hő felgyorsítja a vegyi anyagok kioldódását.
- Ne tárolj zsíros vagy savas ételeket műanyagban - ezek több méreganyagot szívnak magukba.
- Ne használd újra az egyszer használatos műanyag tárolókat - ezek bomlás közben káros anyagokat bocsátanak ki.
- Ne igyál minden nap műanyag palackokból, mivel ezekből mikroműanyagok oldódnak ki.
- Lehetőleg kerüld a zsírálló csomagolásba csomagolt ételeket, mivel azok PFAS-t tartalmazhatnak.
- Ne nyugtasson meg, ha azt látod a csomagoláson, hogy újrahasznosítható – az újrahasznosított műanyag és karton a későbbiekben is káros vegyi anyagokat bocsáthat ki.
Még több fenntarthatósági cikk itt:
