A már magyarul is elérhető Food Network tévécsatorna az étkezési szokásaink néhány aspektusát vizsgálta kutatásában.A kutatás során a többek közt azt mérte fel, hogy a magyarok milyen gyakran étkeznek házon kívül.
A megkérdezettek negyede havonta vagy gyakrabban jár gyorsétterembe, 20%-uk viszont csak évente vagy ritkábban, 41% pedig soha.
Azaz jóval kevesebben, mint például az amerikaiak, akik 80%-a havonta legalább egyszer megy gyorsétterembe, sőt ezek fele minimum hetente egyszer. És csak 4%-uk az, aki még soha be nem tette a lábát „fast food” étterembe. De a briteknél is hasonló a helyzet: körülbelül minden harmadik nap étkeznek vagy visznek el ételt gyorséttermekből.
Klasszikus éttermekbe még kevésbé járnak a magyarok: a válaszadók nagy része soha (29%) vagy csak kevesebb, mint évente egyszer (26%) jut ehhez hozzá, és csak 17%, aki havonta vagy gyakrabban.
Legtöbbször tehát otthon készült ételt fogyasztunk – a vacsorák esetében 94%-ban a házi koszt a nyerő. A megkérdezettek fele hetente többször is főz, egyharmaduk azonban csak havonta egyszer vagy még ritkábban. Az eredmények alátámasztják a sztereotípiát, miszerint a konyha a nők terepe: a hölgyek 90%-a főz hetente vagy gyakrabban, bár a férfiaknál is van egy „kemény mag”, 28%-ukra igaz ugyanez. A kor előrehaladtával az otthoni főzőcskézés gyakoribbá válik. A fiatalok (18-29 éves) egyharmada főz hetente vagy gyakrabban – az 50 felettieknél kétszer ekkora az arány.
A kutatása arra is kitért, hogy egy hosszú nap után milyen ételre vágyunk igazán: a legtöbben a rántott vagy sült húst, majd a levest és a szendvicset említették. Gyümölcsre és édességre csak igen kevesen gondolnak a munka végeztével.Talán mindannyian őrzünk olyan emléket kiskorunkból – igen, a férfiak is -, hogy anyukánkat figyeljük a konyhában, és kérdezgetjük, hogy mit tesz épp a lábasba. És megvoltak a kedvenc ételeink, amelyek ízét felnőve is tovább akartuk vinni.
Ennek megfelelően a megkérdezettek elsősorban az anyukájuktól vagy nagymamájuktól tanult recepteket alkalmazzák (60%), majd a szakácskönyvek (30%) és a „saját ötlet” (30%) következnek forrásként.
Az online recepttárak és tévécsatornáik főzőműsorai csak ezek után szerepelnek (együtt 20%).
A megkérdezettek közel fele a családjával, a konyhaasztalt körbeülve vacsorázik, ugyanakkor 32% a nappaliban, a tévé előtt fogyasztja el az ételt esténként. Az idősebbek (50 felettiek) 26%-a egymagában étkezik.
A főzés akár közös, szórakoztató családi program is lehet, ami még jobban összekovácsolja a párokat vagy a generációkat, de ezt azért kevesen valósítják ezt meg a gyakorlatban.
A párkapcsolatban élők kétharmada sosem főz együtt kedvesével. A közös főzés inkább a fiatalabb generációt jellemzi, és motivációjuk is eltér az idősekétől. A 18-29 évesek korosztály „együttfőzői” elsősorban azét teszik ezt, mert jó mulatságnak tartják, a pragmatikus idősek pedig főleg azért, mert „így gyorsabban elkészül az étel”.
