Barcelona El Raval vagy Barri Gòtic negyedeiben bóklászni megkapó épületek ölelésében, művészettel, zenével és persze jobbnál jobb kiskocsmákkal, tapasbárokkal körülvéve tényleg mesés program. Minden utcasaroknak története van, és a régi, tradicionálisabb helyeken minden bizonnyal megfordulhatott Joan Miró, Pablo Picasso, Salvador Dalí vagy maga Gaudí is.
2015 óta Budapestnek is van egy menő, a spanyol fővárosra reflektáló gasztro- és szórakozóhelye, aminek nevéről Woody Allen kultikussá vált romantikus filmje jut eszünkbe. A Vicky Barcelonában mi leginkább péntekre vagy szombatra szeretünk asztalt foglalni, és kellő riojai vörösbor, közösen elfogyasztott kancsóban kínált sangria, valamint a ház remek tapasai után/közben táncra perdülni. Kétségtelenül ezek a legerősebb napok, de ha rajongunk a spanyol konyháért és kistányéron kínált tapákért, akkor egy lomha szerdából is csinálhatunk ünnepi alkalmat, ehhez tényleg csak jó társaságra és a Vicky Barcelona ízeire és atmoszférájára lesz szükség.
Az utóbbi szinte utánozhatatlan: a Gozsdu-udvar inkább hosszú üzlethelyisége minden olyan részletet átültetett Spanyolországból, amiért olyannyira rajongani tudunk. A bárpultok kialakításától a koktélos poharakig mindent érdemes jól szemügyre venni. Vacsoránkhoz úgy készüljünk, hogy mind a tradicionálisabb tapák, mind újhullámos variációk megjelenhetnek majd az asztalokon. De nincs az a kistányérnyi öröm, ami ne kapott volna egy kis csavarást, nemzetközi kitekintést. Így például a mezítlábas patatas bravas helyett maracujás chilihabbal és füstölt mascarponéval érkezik a kétszer sütött burgonya, a sült tintahalhoz mangókrém dukál, minket pedig a peppers brûlée csalogat sűrűn vissza. A faszénen sült paprikák ropogós cukorkérget kapnak, melyhez sós fetakrémet, kalamata olívákat és kenyérchipset tálalnak. Sós, édes, kesernyés, lágy, krémes és ropogós találnak egymásra. A steakek is klasszak, és a házi briósba zárt garnélákat is érdemes megkóstolni.
Nyüzsög a Gozsdu, és ehhez sokat hozzátesz a Vicky Barcelona is. Ha a Király utca felé haladunk az árkádok alatt, sokfelé kalandozhat a tekintet, de az előzőleg megismert míves kis kalitkákat észre fogjuk venni, és a sárga Jardín fény is feltűnő… nem beszélve az előtte ülő fiatalokról, akik szexi koktélokkal koccintanak. Nos, a Jardín Budapest egyik legkedveltebb tematikus koktélbárja, ahol a dizájn és a hangulat ugyanúgy a spanyol bárokat idézi. Nem semmi például a barcelonai koktélkultúra: a világ 10 legjobbra értékelt koktélbárjából hármat a spanyol fővárosban találunk!
A Jardín aktuális koktéllapjáról csak azért nehéz választani, mert az összes ital tartogat valami extrát, akár kinézetében, akár ízében. A bartenderek tapasztalataira hagyatkozva csak meséljük el, hogy éppen milyen az aktuális hangulatunk, milyen ízvilág felé indulnánk, és előzékenyen kalauzolnak majd, egy-két-három italon keresztül megmutatván a Jardín egyszerre elegáns, egyszerre pimasz személyiségjegyeit.
A mediterrán főhadiszállások legújabbika nem más, mint a Meshuga, ami akár ismerős kifejezés lehet. Mi is mondjuk, hogy “mesüge”, ha egy kicsit habókos emberre célzunk, ám az eredetileg jiddisből jövő “meshuga” szó inkább a bolondozásra vonatkozik. Mindjárt mondjuk is, hogy miért a névválasztás.
Ez az üzlethelyiség a nagy budapesti gasztrobummtól egészen a Meshugáig már rengeteg koncepciót fogadott be, az olasz bisztrótól a magyar étteremig, de sikerre a mostani társaság vitte változatos és friss konyhájával, parádés, és semmihez sem hasonlító légkörével. Tipikusan az a hely, ahová egyedül is be lehet ülni a látványkonyhára néző bárhoz: itt egy pillanatig nem foghat el a magány érzése, mivel hangos, bolondos, szórakoztató az egész élmény. Trendi a kialakítás, imádni valóak a fények, és jó nézni, ahogy a teljesen nemzetközi személyzet örömmel teszi a dolgát. Dübörög a zene, egyre hangosabbak az asztaltársaságok is. Ez leginkább annak köszönhető, hogy sűrűn érkezik hozzájuk a ház ajándékaként kínált napi shot. Senki sem bánja, pláne, hogy ide a hangulat mellett az emlékezetes ízek miatt is megéri eljönni.
Jelenlegi konyhafőnökük Izraelből érkezett, érzi és érti a közel-keleti és a kifejezetten földközi-tengeri konyhák kortárs megoldásait. Nem találunk a menün hummuszt vagy falafelgombócokat, jobbára extra a felhozatal, és ehhez hozzájárul a külcsín is: nagyon mutatósak a mediterrán étterem fogásai.
Személyes kedvencünk a füstös-fűszeres, mégis édes és krémes padlizsáncarpaccio, ami új szintre emeli a zöldséget a tahinivel, datolyamelasszal, tulum sajttal, mogyoróval és a leheletnyi rózsával. A “fish cigar” névre hallgató, szivar formájú ropogós tésztaköpenybe burkolt hal is szuper. Kóstoltunk steaket és halas főételt is: nagyon értenek a nyelvükön, hibátlanul készültek. Gondolnád például, hogy olyan sashimit kóstolsz náluk, hogy már csak azért is visszamennél? A kókusz malabi desszertről nem is beszélve!
Tehát így fest a Gozsdu-udvar mediterrán fertálya: sokat látott, minőségi tapasozóval-szórakozóhellyel, kitűnő, Spanyolországot idéző koktélbárral és hangos, temperamentumos mediterrán-fúziós étteremmel. Ne a szállásfoglaló oldalakon pörögj, inkább töltsd le a Vicky Barcelona, a Jardín és a Meshuga étlapjait!
