A szív- és érrendszeri betegségek a fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is a vezető megbetegedések és halálokok közé tartoznak. Közéjük tartozik a központi idegrendszert érintő stroke megbetegedés is, ami az agyban történő érsérülések (agyi érkatasztrófák) összefoglaló neve. A stroke következtében sérül az agy vérellátása, így annak működése is, ami időben észlelve gyógyszeresen illetve egyéb módszerekkel kezelhető. Sok esetben azonban a strokenak hosszútávú következményei vannak, leggyakoribbak a féloldali végtaggyengeség, -bénulás, átmeneti látásvesztés, beszédkészség, -értés sérülése stb.
Olvastad már?
A komoly betegségek megelőzhetőek
A stroke kialakulásának lehetnek megelőző, fenyegető tünetei, amelyeket időben felismerve sokat tehetünk a stroke kialakulásának megelőzéséért, a tünetek enyhítéséért. Ezt a megelőző tünetcsoportot TIA-nak, azaz transient ischemic attack-nek, magyarul átmeneti vérhiányos rohamnak hívjuk. Tünetei lehetnek: hirtelen, indokolatlan szédülés, kettőslátás, látáskiesés, beszédzavar, zavartság, zsibbadás, bizsergés.Ha ezeket tapasztaljuk magunkon vagy a környezetünkben élőkön, keressünk azonnal orvosi segítséget.
Állj egy percig fél lábon!
Tavaly év végén egy japán kutatócsoport 1400 embert (átlagéletkor: 67 év) kért meg, hogy álljanak 60 másodpercig, nyitott szemmel féllábon. Mindenki két kísérletet tehetett, a legjobb időket vették figyelembe, majd a felmérések után MRI készülékekkel megvizsgálták az alanyok agyát. Az MRI képek és a fél lábon állás időtartama között összefüggést fedeztek fel: azok esetében, akiknél már 20 másodperc egy lábon állás is gondot okozott, az agyikis erek - mindennapi tüneteket még nem okozó - betegsége volt megfigyelhető. A kevésbé jól teljesítő résztvevők 15%-ának volt már vérzésből eredő agyi károsodása, 16%-knak pedig artériás elzáródása. Emellett a kevésbé stabilan állók általános szellemi teljesítőképessége is alacsonyabb volt.
Hogy függ össze a fél lábon állás az agyi tevékenységekkel?
"Egyensúlyunkat alapvetően három érzékelési kör határozza meg: a látás, a testhelyzet érzékelése (propriocepció) és a vesztubiláris (egyensúlyi) rendszer." - mondja Jose BIller neurológus. Ezeket a rendszereket pedig az agy irányítja, ellenőrzi. Tehát, ha egy bizonyos ideig nem tudjuk megőrizni az egyensúlyunkat, például fél lábon állva, az utalhat az agyi működés csökkenésére - aminek oka lehet többek között egy kisebb agyi érbetegség is.
A stroke kialakulása mögött életmódi tényezők is állnak. Ezek közé tartozik a magas vérnyomásbetegség, a magas koleszterinszint és a dohányzás. Törekedjünk az egészséges életmód kialakítására, évente-kétévente nézessük meg a vérképünket!
