Számtalan eredeti magyar tésztakülönlegességgel rendelkezünk, melyeknek mind megvan a maguk speciális fogyasztási módjuk. Már kiskorunktól fogva megismertük és megszerettük ezeket, mégis legtöbbünk előítélettel rendelkezik a tésztával szemben. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy egészségtelen, és ráadásul hizlal is. Most utánajártunk, olvassátok el, mit tudtunk meg róla!
Nem minden tészta egyforma
Normál búzából készült tészta
A megoldás kulcsát a tészta alapanyagai adják, ezek az üzletek polcain található egyes tésztafélék megkülönböztető jegyei. Ezzel vásárlás közben általában nem foglalkozunk, gondolván, minden tészta egyforma, maximum a búza minősége lehet különböző. Azt azonban érdemes tudni, hogy a búza fajtája az, ami megkülönbözteti az egyes tésztafajtákat.
A legtöbb általunk fogyasztott és ismert tésztaféle normál búzából őrölt lisztből készül. Ez ugyanaz a búzaliszt, amelyből a fehérkenyér, a sima kekszek, a péksütemények, mint pl. a túrós batyu vagy a kakaós csiga is készülnek.
A liszt a búza héjas magjának őrleményéből készül. Egy kicsiny búzaszem három fő részre bontható: búzakorpa, magbelső (endosperm) és csíra. A korpa a mag külső héja, a mag legnagyobb része pedig a magbelső, benne a csírával.
A mindhárom búzarészt tartalmazó búzalisztet ismerjük teljes kiőrlésű lisztként, amely ennek megfelelően tartalmazza a korpában, a magbelsőben és a csírában található összes értékes tápanyagot. Ezzel szemben a polcokon található tésztafélék nagy részének alapanyagául szolgáló fehérlisztben csak a magbelső tápanyagai találhatóak meg.
A búzafehérliszt sok egyszerű szénhidrátot tartalmaz, amelyekről köztudott, hogy kevésbé egészségesek, mivel magas a glikémiás indexük. Ez azt jelenti, hogy az emésztés során gyorsan lebomlanak, gyorsan megemelik a vércukorszintet, táplálják a zsírszöveteket, ígyhozzájárulhatnak a túlsúly kialakulásához is.
Durumbúzából készült tészta
Az olaszok négyszer annyi tésztát esznek, mint a magyarok - a mediterrán diéta alapkövének tekintik, ismerik egészségmegőrző értékeit, mint például a szívbetegségek jelentősen alacsonyabb előfordulását.
A titok nyitja az olasz tészták fő alapanyaga: a durumbúzaliszt, amely egy speciális típusú gabonaféléből, a durumbúzából készülő liszt.
A durumtészta az olasz konyha egyik hagyományos pillére és egyben a világ egyik legkedveltebb étele. Olaszországban például azt a tésztát, amely nem durumlisztből készült, nem is hívhatjuk tésztának. A táplálkozási szakértők ajánlása szerint: a kiegyensúlyozott étrend: 55% szénhidrátot, kevesebb, mint 30% zsírt és 15% fehérjét tartalmaz. A szénhidrátok szerepe elengedhetetlen az izmok táplálásában, energiával látják el a szervezetet, a tészta pedig egy kiváló összetett szénhidrátforrás.
A durumtészta emésztési ideje jóval lassabb, mint például a normál fehér búzalisztből készült tésztáé, mivel alacsonyabb a glikémiás indexe. Fogyasztása után éhségérzetünk lassabban alakul ki, és üzemanyagként szolgál izmainknak. Emellett fehérjetartalma,tápértékeis magasabb, mint a normál tésztáknak.
A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy a szénhidrátok milyen gyorsan emelik a vércukorszintet. A magas glikémiás indexű élelmiszerek gyorsan lebomlanak, ezáltal gyorsan emelik a vércukorszintet.
Dr. David Jenkins, a glikémiás index egyik szakértője szerint a durumtésztához hasonló alacsonyabb GI-jű élelmiszereket választása “a szénhidrátok bélből történő lassabb felszívódása által” segíthet a diabétesz kialakulásának megelőzésében is.
Az ún. “második fogás koncepció” névvel illetett jelenség szerint ez a vércukorszintre gyakorolt hatás nemcsak a tésztaételt tartalmazó, hanem az azt követő étkezés során is érvényesül. 2010-ben, Rio de Janeiro-ban, a tészták és az egészség kapcsolatát tárgyaló konferencián a világ minden tájáról érkező vezető táplálkozástudományi kutatók egyetértettek abban, hogy “a tésztaételek és más alacsony glikémiás indexű ételek segíthetnek a vércukorszint és a testsúly szabályozásában, különösen túlsúlyos személyek körében.”
Egy nemrégiben nyilvánosságra került, különböző gabonákon alapuló diétákról szóló kutatásban a résztvevő alanyokat nyolc osztályba sorolták gabonafogyasztási szokásaik szerint. Eredményeik szerint: a “tészta, főtt gabonafélék és rizs” csoportban lévő felnőttek testsúlya jelentősen alacsonyabb volt, mint a gabonát nem fogyasztó csoportoké.
Ahogy az egészséges szénhidrátok kedvező hatásait igazoló bizonyítékok sora egyre nő, jó érzés tudni, hogy a tápláló ételek meglehetősen finomak is lehetnek! (x)
