Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Brutális drágulás - így reagál az Aldi, a Spar és a Tesco

A forint gyengülése durván meglátszik az élelmiszerárakon. Az áruházláncok próbálnak enyhíteni a helyzeten, már amennyire tudnak.

Brutálisan emelkedtek az árak az elmúlt hónapokban, ami javarészt a forint gyengülésének is köszönhető. Az elmúlt hetekben többször is 340 forint közelében járt egy euró, ami bizony kihat az élelmiszerárakra, és most nem csak a külföldről behozott termékekre kell gondolni, hanem a termékek előállításához szükséges erőforrásokra és energiára is.

Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6 százalékkal emelkedett. A drágulás a sertéshús esetében csak részben köszönhető az euróárfolyamnak, másfelől pedig a világ legnagyobb sertéstermelő- és fogyasztó Kínában dúló afrikai sertéspestisnek, ami miatt jelentős termeléskiesés volt tavaly a piacon. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az Agrárszektornak azt mondta, hogy a nagy magyarországi vágóhidak az elmúlt években ráálltak arra, hogy a német húsárakat tekintik irányadónak. Tehát, ha ott drágul a hús, akkor itthon is fog, és ha a forint gyengül, akkor ez  még nagyobb drágulást okoz.

Megnéztük, pontosan mit is jelent ez a gyakorlatban. A KSH adatai alapján mutatjuk a mostani átlagárakat, és zárójelben a tavaly januári helyzetet:

  • rövidkaraj (kg): 1800 forint (1470 forint)
  • sertéscomb (kg): 1590 forint (1190 forint)
  • rostélyos (kg): 2130 forint (2000 forint)

Látványos a drágulás a feldolgozott termékek esetében is. Míg tavaly januárban 3440 forint volt egy kiló szárazkolbász, addig 3880 forint. A párizsi esetében sem jobb a helyzet, most 1750 forint egy kilogramm, tavaly 1460 forint volt az átlagár.

De nem csak a sertéshúsból készült termékek drágultak az elmúlt időszakban, a tejtermék és a pékáruk esetében is tapasztalható némi áremelkedés. A fehér és a félbarna kenyér is több mint 10 forinttal drágult novemberhez képest, előbbi kilója 325 forint, utóbbié 300 forint

Ez is érdekelhet!

Közért, ABC és Csemege – Ilyen volt vásárolni a rendszerváltás előtt

Az áremelkedések kapcsán megkérdeztünk néhány hazai áruházat, ők mit tapasztaltak, mely termékek árai változtak a legnagyobb mértékben, és mit tesznek annak érdekében, hogy a vásárlók kevésbé érezzék meg a pénztárcájukon az élelmiszerárak emelkedését

A SPAR-nál 2019-hez képest a sertéshús árak közel 30 százalékkal emelkedtek. Az áruházláncnál elmondták, hogy a kínálat 90%-át belföldön szerzik be, ennek ellenére vannak olyan élelmiszerek, melyek ára emelkedett. A SPAR rendkívül kedvező ár-érték arányú saját márkás termékek széles kínálatával próbálja enyhíteni a drágulás okozta nyomást.

Az ALDI arra törekszik,  hogy a lehető legjobb ár/érték arányú termékeket kínálja vásárlói számára, bolti árait pedig a nemzetközi és magyar gazdasági folyamatok, továbbá a beszerzési lehetőségek és árak függvényében és következtében alakítja ki. Az áruházlánc szerint az utóbbi időszakban tapasztalható áremelkedés nem jelentős és nem teljes árucsoportokat, hanem elsősorban egyes termékeket érint. Náluk a tejtermékek, pékáruk, néhány húskészítmény, illetve a mélyhűtött termékek drágultak. Az árukínálatnak mintegy fele érkezik hazai beszállítóktól. 

Receptajánló:

A Tesco is törekszik arra, hogy hazai élelmiszereket adjon a vásárlóinak. A hazai feldolgozású termékek aránya szezonálisan eltérő (elsődlegesen a zöldségfélék által vezérelve), de alapvetően jellemző a 70-30%-os arány a hazai áruk javára. Az áruházláncnál aktívan keresik a szállító partnereikkel együtt azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül az áremelkedés okozta nyomás enyhíthető, mind gyártástechnológiai, mind egyéb hatékonyságnövelő intézkedésekkel, folyamatfejlesztésekkel. Emellett a vásárlók kevesebbet költhetnek „A mi árunk” megnevezésű, kék címkékkel jelölt több száz termék megvásárlásával.

Mindegyik áruházat kérdeztük arról is, mire számítanak tartós 340 forintos, vagy afeletti euróárfolyam esetén, ám választ nem kaptunk. Nehéz is lenne jóslatokba bocsátkozni, hiszen az egy dolog, hogy a külföldről érkező élelmiszereket drágábban szerzik be a boltok, de a gyenge árfolyam a hazai termelőkre is negatívan hat. Éppen ezért az itthon előállított élelmiszerek esetében is számolni lehet némi drágulással, ha tartósan romlik a pénzünk.

Ezeket olvastad már?

Szólj hozzá!

Hozzászólások (1)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

arpadmoor89
arpadmoor89 Thu, 2020-02-27 17:15

Kiknek a kezében vannak a vágóhidak? Lehet gondolkozni, hogy kihez állnak közel ezek az igen "szegény" emberek, akik a német árakat veszik alapul. Gondolom, hogy a vágóhídon dolgozó munkások bérmegállapításánál is a német béreket veszik alapul. Csak feszítsék a húrt. Eljön az idő, amikor a népharag rájuk fog zúdulni. Akkor még az NDK árakat is vissza fogják sírni!