Egészséges életmód? Egyszerre túl sok és túl kevés az elérhető információ

Minden információ rendelkezésünkre áll az egészséges élethez, mégis a magyar lakosság 2/3-a túlsúlyos vagy elhízott. Mi lehet ennek az oka?

Az egészségtelen életmódnak köszönhetően kialakuló túlsúly, az elhízás mára világméretű problémává nőtte ki magát, és ez alól sajnos Magyarország sem kivétel, a lakosság mintegy kétharmada (!) túlsúlyos vagy elhízott.

De vajon miért van ez így, ha ma már mindenki számára elérhetően állnak rendelkezésre az kiegyensúlyozott étrendre, a megfelelő fizikai aktivitásra, az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek? Erre kereste a választ kutatásában a TÉT (Táplálkozás, életmód, testmozgás) Platform.

Egyszerre túl sok és túl kevés az információ

"A túl sok információ és az alapismeretek hiánya egyszerre van jelen életmódunkban" – derült ki a táplálkozási és életmód szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásból. A felnőtt lakosság tájékozott – vagy legalábbis annak tartja magát – az egészséges életmód terén, ugyanakkor a rengeteg rendelkezésre álló információból, a megfelelő táplálkozási alapismeretek híján nem tudnak szelektálni, válogatni.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár bőséges mennyiségű információ áll rendelkezésünkre az egészséges életmód kialakításához (mint például a szükséges energiabevitel, az ideális és az aktuális testtömeg), azokat nem, vagy nem megfelelően használjuk, a legfőbb probléma pedig az alapvető ismeretek hiányából adódik. A hiányos alapismeretek miatt az élelmiszerek csomagolásán megtalálható információkat nem tudjuk megfelelően értelmezni, ezért tudatos döntések helyet vásárlásaink legtöbbször ad-hoc módon, az íz és az ár figyelembevételével (illetve a reklámok hatására) dőlnek el.

A felmérés főbb megállapításai:

Az egészség a megkérdezettek véleménye szerint nem csupán a betegség hiányát vagy a jó leleteket jelenti, hanem ezek mellett fontos szempont a fájdalom hiánya, a megfelelő testsúly, a fiatalosság érzete. Az egészségesség része az, is hogy ne kelljen folyamatosan azzal törődni, hogy mit ehet, ihat az ember.

  • Az egészséges életmód legtöbbeknek a káros szenvedélyektől való tartózkodást,
  • a rendszeres étkezést (58%) és a szabad levegőn való könnyű mozgást (43%) jelenti (az étkezés szerepét jóval többen hangsúlyozzák, mint a sportolást),
  • az emberek közel fele (48%) nem tudja, hogy mennyi a napi energiaszükséglete (hány kalóriára van szüksége),
  • 57%-uk nem tudja, hogy mennyit visz be valójában.
  • több mint egyharmaduk (37%) egy évnél régebben mérte meg testsúlyát, (bár a többség túlsúlyos (37%) vagy elhízottnak (20%) számít),
  • két emberből legalább egy gondolja úgy, hogy kevesebb cukrot (56%) vagy sót (49%) használva sokat tesz az egészségéért,
  • kevesebbet enni vagy többet utazni az élelmiszerek beszerzése érdekében vagy kevésbé eltartható terméket vásárolni már kevesen hajlandóak,
  • a vásárlók 61 százaléka megnézi, hogy mi van a címkén, de elsősorban a termékek összetételére (51%), illetve a lejárati időre koncentrál (41%),
  • a tápértékadatokat (39%-uk) olvassa el, ám ez utóbbi jelölésekről 21% mondta, hogy bizonytalan abban, mit is jelentenek,
  • az élelmiszerek vásárlásakor leginkább az élvezeti érték ((frissesség (60%), ízletesség (52%), minőség (49%)) és az ár (45%) a legfontosabb tényezők,
  • a vizsgált termékek közül a gabonapelyheknél került leginkább előtérbe az egészségesség szempontja (26%), de az élvezeti érték e terméknél is fontosabb tényező,
  • a csomagoláson feltüntetett hívószavak közül a „mentes” (74%) címkék nagy vonzerővel bírnak, előnyt jelentenek még a „rostokban gazdag” (63%), „teljes kiőrlésű”(67%) kategóriák is,
  • az emberek több mint fele (56%) azért dönt a házi koszt mellett, mert azt egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról kevés információval rendelkezik,
  • az egészséges élet kerékkötője legtöbbek szerint a pénz (66%) - azaz az egészséges életmód túl drága,
  • 39% szerint egészséges életmódjuk fő akadálya a hiányzó akaraterő, azaz az egészséges életmód túl sok erőfeszítést igényel,
  • sokan hiányolják még a megfelelő választékot egészséges ételekből.

A közösségi média térnyerésével nőtt a táplálkozással kapcsolatos elképzelések terjedésének sebessége. Összességében az emberek háromnegyede tájékozottnak gondolja magát az egészséges táplálkozás terén. Az önmagukat nagyon tájékozottnak gondolók jelentősen nagyobb arányban értenek egyet a cukor káros hatásaival kapcsolatos állításokkal (81%), a házilag készített ételek egészségesebb voltával (73%) és azzal, hogy az „adalékanyagok rákot okoznak” (41%).

Az egészséges étrend a többség számára a megfelelő folyadékbevitelt, a bőséges esti étkezés kerülését és a mérsékelt cukorbevitelt jelenti. Érdekesség, hogy a különböző, egészségesnek gondolt divatos étrendeket - mint a paleo, a nyers vagy a vegetáriánus - csak nagyon kevesen tartják üdvözítőnek. Az önmagukat tájékozottnak gondolók leginkább az alacsony cukor-, szénhidrát- és zsírbevitelt vélik jónak.

Mi a teendő?

A legfontosabb teendő egyértelműen az, hogy a lakosság általános táplálkozási alapismereteit bővítsük, "stabilizáljuk". Ijesztő, hogy milyen keveset tudunk testünk felépítéséről, működéséről, arról, hogy mire van valójában szüksége a szervezetünknek egészségünk megőrzése érdekében.

A kutatásokkal szerzett tudás rendelkezésre bocsátásával olyan széles körű szakmai és társadalmi összefogást indíthatunk el, melynek eredményeként megalapozott és hatékony egészségnevelő programok létrehozásával szolgálhatjuk a hazai lakosság életmódjának javulását. Közös célunk, hogy a lakosság az ismeretek elsajátítása mellett a napi gyakorlatába is beillessze az életmódját javítani tudó lépéseket.” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

via TÉT Platform

Címlapról ajánljuk

További cikkek