Újra terítéken a minőség!

Tegnap ünnepélyes keretek között mutatták be a 2014-es évre szóló Henri Gault és Christian Millau kiadványt, egyúttal átadták az Év legjobbjai és az Aranyszalag díjakat is.

A Gault Millau kalauzt Henri Gault és Christian Millau, az élelmiszerkritikus-író páros hozta létre 1965-ben aGuide Michelinnyomán. Ez a rendszer azonban rendkívül szigorúan bírálja el az éttermeket: 10 pont alá egy jó étterem nem mehet. A kalauz rendkívül fontosnak tartja az alapanyagok minőségét, tisztaságát. A minősítés jelzése a szakácssapka: a fekete a hagyományos francia konyha jele, a vörös a megújuló konyháé. Így ír róla a wikipedia, és úgy gondolom felesleges is lenne tovább ragozni, mit is rejt a név és valójában mi a küldetése a kalauznak.

Hazánkban először 2012-ben jelent meg Molnár B. Tamás főszerkesztésében.

„Étkezési kulturánk az utolsó pillanatban van, ha nem az utolsó utániban”- ez állt a 2007-es Kulináris Chartában, amit egy hét alatt több mint százan írtak alá közéleti szereplők, teljesen különböző világnézeti oldalakról.

Kijelentette azt is, hogy ami a negatív folyamatokból visszafordítható, azt vissza kell fordítani. Az érdektelenség nagy vizéből aztán kis szigetek emelkedtek ki - a minőség szigetei. Nyilvánvaló, hogy ennek a nem kis munkának főszereplője pont a Gault&Millau étteremkalauz és Molnár B. Tamás.

Molnár B. Tamás

Az elmúlt két év legfontosabb eredménye - az úgynevezett „gasztroforradalom” -, kitört Budapestről. Nem lehet elsiklani afelett a tény felett, hogy vidéken is megjelentek a jó szívvel ajánlható éttermek.

A mustrából kiderül: pillanatnyilag jóval több helyet lehet találni országszerte, mint az előző év azonos időszakában. A könyv szerint jelenleg több mint 30, nemzetközi viszonylatban is elismert étteremmel büszkélkedhetünk.

Sokan hallottak már a Stílusos Vidéki Éttermiségről, akik egymással kapcsolatot teremtve alkotnak egy figyelemre méltó csapatot. A szigetek tehát összekapcsolódtak, közös nevezőjük pedig a minőség. Szóba került még egy igen fontos dolog, ez pedig a színvonalas szakácsképzés, ha úgy teszik „hálózati műhelymunka”, aminek hála a szakma korcsosulása orvosolva van, azaz megtorpant.

Az év legjobbjai >>>

Összességében pozitív irányt vett az ország gasztronómiai élete, a negatív folyamatok úgy tűnik, mégis megállíthatók, sőt, vannak, amik már most 180 fokos fordulatot vettek. A mostani kiadványban először esik szó a street foodról is, aminek fellendülése valószínűleg szintén ezen kezdeményezések hozománya.

A díjátadón megtudhattuk, kik az év legjobbjai, és azt is, hogy kik érdemelték ki az Aranyszalagot, amit a Magyar Gasztronómiai Egyesület a kimagasló minőségű gasztronómiai termékeknek ítél oda.

Az Év étterme díjat az encsi Anyukám mondta, a három legmagasabb, tizenhetes pont- számot, valamint három-három szakácssapkát az Onyx, a Costes és a Zóna érdemelte ki.

Ennek fényében ajánlom hát mindenkinek a Gault&Millau 2014-es kiadványát, hogy a számára legmegfelelőbbre találjon rá a 398 étteremből, 518 szállodából, 161 borászatból, 650 borból, és nem utolsósorban a legkiválóbb alapanyagokból.

Az Aranyszalaggal díjazottak >>>

Még többet a Gault&Millauról >>>

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek