A maradékmentés művészete

Az aranykezű nagyiktól sok dolgot elleshetünk a konyhában. Például azt, hogy mit kezdhetünk a megmaradt ételekkel, alapanyagokkal.

Egyáltalán nem vagyok az a régmúltat visszasíró típus, sőt. Meggyőződésem, hogy manapság egy fiatal nőnek, anyának vagy háziasszonynak szinte minden szempontból könnyebb dolga van, mint korábban bármikor. A különböző körülményekhez, élethelyzetekhez viszont ma is épp úgy meg kell tanulni alkalmazkodni, mint régen. Manapság főként az időhiánnyal, a családtagok szétszóródásával kell megküzdenünk, míg korábban mindig nagyobb nehézségeket okozott a pénz, és ebből adódóan az élelmiszerek hiánya. Sajnos ez a probléma a mai napig aktuális, csak talán kevésbé.

Nagyanyáink, dédanyáink és az összes többi felmenőink azért voltak verhetetlenek a maradékok újrafelhasználásában, mert gyakorlatilag nem volt más választásuk. Abból főztek, ami volt otthon, ha az épp a megmaradt, beszürkült főtt krumpli volt, akkor abból. Ezek a praktikák azonban most is nagyon kapóra jönnek mindannyiunknak, mert ételt senki sem szeret kidobni. Nem mellesleg, ezek a maradékmentő fogások nagyon finomak és legtöbbünknek nosztalgikus élményt nyújtanak.

A legváltozatosabban a már említett maradék főtt krumplit lehet elkészíteni. Csinálhatunk belőle nudlit, gnocchit, zsírban sült pogácsát, szilvás gombócot, csupa olyan ételt, amit az ember legszívesebben a lepattogzott zománcú, ezer éves vájlingból fogyasztana. A krumpli főzővízéből pedig suhintott leves készülhet, ami tulajdonképpen csak a berántott, keményítős főzővíz némi hagymával, dőzsölősebb napokon szalonnával.

De jobban belegondolva minden megmaradt ételből varázsolható valami új. A maradék főtt rizsből rizskoch, vagy bármilyen rakott zöldség, a megmaradt pörköltből húsos palacsinta, a száraz kifliből, kalácsból máglyarakás, öntött kifli, kalácsfelfújt, a tésztából vargabéles. A kész tejbegrízből rizike, egérke, vagy ki hogy ismeri a rántott tejbegrízt.

A megmaradt, levesben főtt húsokból, májból pástétomot csinálhatunk, a megmaradt piskótából pedig, hogy mást ne mondjak, somlói galuskát. A sokkomponensű saláták is eredetileg mind a maradékmentés szüleményei.

Ha a kellő elszántság megvan bennünk, akkor bármilyen maradékból tudunk egy másik, a korábbitól teljesen különböző fogást alkotni. Az én konyhámban a legtöbb megmaradt zöldség- vagy húsféle pitében vagy tésztaszószban végzi, de tekerhetjük tortillába, keverhetjük rizottóba is. Merjünk variálni, minden kihűlt, összeszottyadt, kiszáradt hozzávalóból lehet ízletes-illatos finomság.

Hozzászólások

Gabys

Kedves Kata, olvasgattam a cikkedet (tudod szeretem ?ket) és elméláztam rajta. Imádnivaló nagymamáim voltak és szuper háziasszony az anyukám, de én valahogy ezekb?l a maradékment?kb?l kimaradtam. Sose láttam t?lük ilyen másodszori felhasználást. Helyette a spórolós korszakokban (én ínségest nem éltem meg) a kreativitást tanultam meg t?lük, hogyan és miképp lehet f?zni akkor, amikor "üres" a kamra vagy a h?t?. Igaz, hogy ?k valahogy tudták hogy mennyi az annyi...hány f?re. Nem volt olyan ááááá ez nem érdekes, ha megmarad, nem ült a kútban (vidéken) vagy a h?t?ben 2-3 napig étel. Érdekes mód, apám és nagyapám se szerette a 2 napos ételt, talán ezért tudták mennyi legyen az adott étel. Persze az id?vel ?k is gazdálkodtak. Pl. több vízbe f?tt krumplit f?ztek, abból lett másnap krumplispogácsa, vagy az apró nokedlib?l tojásos nokedli. De ezt én nem maradékmentésnek láttam/éltem meg. Mi viszont talán id? spórolásból többet f?zünk, és amikor jön a 2. vagy 3.nap el?kerül a hortobágyi palacsinta, tortilla salátafélék és társai. Azt hiszem ez a mai rohanós id?ben él? n?k kényszer?, de ötletes felhasználásának tudható be. Én így gondolom, de szólj ha nincs igazam:) Üdv: Gabi

Miss Lemon

Kedves Gabi! Tudod, mindig örülök a hozzászólásodnak:) Nem szólok, mert igazad van. De nagyjából ugyanarról beszélünk, azt hiszem. Egy már meglév?, félkész hozzávaló többféle felhasználásáról. De valóban, manapság inkább az motiválja az id?hiányban szenved?ket, hogy ha már egyszer nekilátnak valamit megf?zni, akkor abból több napig lehessen minél változatosabban f?zni/enni. Velem viszont tényleg megesik id?nként, hogy a rizs vagy a krumpli mennyiségét elmérem (úgy látszik, bajban vagyok a köretekkel:), és ilyenkor a fenti lehet?ségekhez fordulok. Szép estét! Kata

Hagymafaló

Mi mindig több adagot f?ztünk, nagymamám is, édesanyám is és én is, és eddig a pillanatig meg voltam róla gy?z?dve, hogy ez természetes dolog, és mások is egyszerre több krumplit/rizst/húslevest/stb. f?znek, amit utána kis átalakításokkal ismét tálalni lehet. Most is van a fagyasztóban füstölt csülök f?z?leve, amit rengeteg mindenhez fel lehet használni, és már így is készül két adagból bableves, illetve hamis palócleves. Nem hiszem el, hogy valaki képes két adag étel miatt nekiállni f?zni. 6 adag a minimum, aztán abból úgyis lehet kés?bb más. Bár nálunk csak én vagyok olyan, hogy harmadnap nem eszem meg már ugyanazt az ételt, azért a párom is örül neki, hogy változatosan, mégis lehet? legkisebb költséggel f?zök. Nálunk sosem került még étel a kukába, meg is ütne a guta. :) Azt gondolom, a mai fiatalok (bár én is az vagyok) többségének ma már fogalma sincs, mennyi minden készíthet? lisztb?l és tojásból max. egy-két plussz hozzávalóval.

Miss Lemon

Kedves viola01! Én id?nként képes vagyok 2 adagért is nekiállni f?zni, ha pl. ketten vagyunk csak az egyévesemmel. Persze ilyenkor nem húslevest, de még csak nem is sztrapacskát f?zök, ezekb?l én is mindig túlméretezett adagokat készítek, el?bb utóbb úgy is elfogy, vagy megy a fagyasztóba, ahogy írtad. Szép estét! Kata

Éva-Anyóca

Kedves Hagymafaló/viola01 ! Teljesen igaz, én is így láttam anno a nagyimtól, anyukámtól, én is nagy fazékkal f?zök, és én is fagyasztom le a leves levét, vagy a füstölt csülök leve nekem is megvolt...már elhasználtam, igaz a múlt héten, de mennyire szuper volt, amikor rájöttem, hogy az adott ételnél ezt fel tudom használni. :) Másnap és harmadnap is, ha olyan a maradék, persze nem mindent lehet, igenis eltéve h?t?be, és megesszük. Kukába semmi, ha már végképp, de tényleg végképp nem fogy el, akkor a kutyus is kaphat bel?le. Neki direkt van étel, akár f?zve, akár száraz táp, ha már például rántott csirkemell van, ha éppen van, nem neki rántogatom azt a finom és drága húst. H?t?ben maradva, mert már a család nem kívánta, természetesen, azon az egy esetleg két szeleten nem akadok ki, azt megkapja :) . A mai fiatalok nem tudják, a f?zést se igen, nem hogy a spórolós f?zést, sokaknak a plázázás megy a Mekikkel :( :( . Fogalmuk sincs mit és hogy, ami otthonról jöv?.... Szoktam egybe fasírtot sütni, nincs benne egész tojás, nem Stefánia. Felszeletelve rizs, burgonyapüré tálalva esszük, de a lányom kis edénykébe visz be a suliba tízóraira másnap, nem zsíros, nem is visz zsömlét hozzá. Az osztálytársak ott lepik meg, szaglásznak, hogy mi az, és milyen jó az illata,.........teljesen elcsodálkoznak rajta. Aztán nagy éhségükben lemennek a büfébe, és vesznek hamburgert. Jó finom az is, de azért egy hónap húsz tanítási nap, és ha csak mondjuk az 3 alkalommal van, meg hasonlók, az horror kiadás, legalábbis nekem. Amíg tudom, megoldom a f?zést nagyban, és ha olyan, abból bizony örömmel adok , és a lányom is örömmel visz tízóraira. Az én lányommal szerencsés vagyok, azt hiszem, hogy ? is ilyen, anyja- lánya : f?zzünk egy kis húslevest vasárnapra, cirka 15 literes fazékba, s?t töltött káposzta vagy székelykáposzta szintén 15, vagy 20 literes fazékban is, ( a káposzta újra melegítve még finomabb :) ) , ..............ha kell, a vadas se sikerül soha kis adagra, és semmi se :) :) A lányom próbálkozásai is ilyen nagyméret?ek. Nem elveszett a konyhában, szerencsére. Legyen az étel szimpla, vagy bonyolult. Azt hittem, hogy így lassan mindjárt 46 évesen, én vagyok az elvetemült mennyiséges f?z?,............ de nem, szerencsére, és pazarlás ett?l nincs, nem azt jelenti a mennyiséges f?zés. Sok sikert minden ételhez, bárhogy f?ljön, bárhogy süljön ! :) Éva-Anyóca

KisGa

Nálunk sosem kellett a maradékot mentegetni :) Mindig minden elfogyott... bár mi mindig is 5-en majd kés?bb 4-en éltünk együtt plusz egy kutya :)

Törölt felhasználó

A fiam szerint én varázsolok, mert sosem dobok ki semmit, olcsón jót tudok f?zni. Van amikor nagyon kevésb?l kell. Olcsó húsból is lehet. Nevessetek ki, de a farhát gazdaságos, csak sok munka van vele, de megéri.

Éva-Anyóca

Kedves cerucal! - ez tökéletesen így van, sokan értjük és csináljuk is már ezt, sajnos sokan meg megszólnak érte, f?leg ha ilyen étel kerül felrakásra,..............nekem amikor lehetett és tudtam olyat f?ztem és raktam fel, amiko rnem ment annyira jól, olyan ételt, ami maradékból, nem annyira min?ségi alapból készült,...kaptam érte hideget meleget, el is ment kissé a kedvem az ételeim felrakásától, mert most épp nem úgy megy, és akinek futja a jobb alapokra, az imád megszólni olcsóbb alapból való ételeket, és készít?iket............... de nem adtam fel, csak nem rakom fel, és nem szólnak meg. Bár lehet, némely megszóló hasonló cip?be kerülhetett, mert már nem annyira éles a nyelvük, amikor ide feljövök szétnézni, látom hogy már nem marnak, nem csípnek, szerencsére. :) A szeretet a kevesebb, olcsóbb alapanyagokból való f?zésben olyannyira ott van, hogy az étel ezzel csak még finomabb lesz. További jó f?z?cskézést kívánok !! :) Éva-Anyóca

Címlapról ajánljuk

További cikkek