Ráleltünk a világ legrondább levesére

Erre a hétvégére egy igazi friss nyári levest halásztunk elő elődeink szakácskönyveiből. Ínyesmester régi kaporlevese nem a legszebb látvány, de az íze kompenzál mindenért.

A híres-neves Ínyesmester szakácskönyvének – bár saját bevallása szerint érzékeny pontja a leves – elég soványka részét képezi ez a fogás. Nosztalgiázva ír gyermekkora leveseiről: „Régente napi vendég volt a szüleim házánál a húsleves, az egy péntek kivételével, amikor böjtös ételt ettünk. A helyzet azóta jelentékenyen megváltozott, s ma az én házamnál legfeljebb ha hetenként egyszer kerül húsleves az asztalra. Nem is annyira azért, mintha különösen drága volna (bár a komoly értelemben vett, becsületes húsleves nemcsak egy darab marhahúsból készül, hanem több, mindenféle másból is), mit inkább azért, mert a mai diétás világ nincs valami jó barátsággal a húslevessel. […] Mivel pedig ma alig van család, ahol valaki diétára ne szorulna, a pompás bouillon, a nagyszerű konzommé, őszinte sajnálatomra, háttérbe szorul.”

Kaporleves az Ínyesmestertől recept

Mondaná valaki magától a múlt század harmincas éveire, hogy „diétás világ”? Magyar Elek (az Ínyesmester) ebben a korban élt, de vajon gyermekkorához (19. század utolsó harmada) képest ítéli diétásnak? Vagy inkább ’10-es, ’20-as évekhez képest?

Saját maga által egyszerűnek titulált húslevesében van csípőfartő, hátszín vagy tarja, máj, csont és „egy kávéskanálnyi apróra törött tojáshéj”, mert attól szebb színe lesz a lének. A megszokott zöldségeken kívül kerül még bele paradicsom is, télen szárított paradicsom héja (gondoltátok volna?). Ez egy olyan leves, aminek a fogyasztását egészségügyi okokból korlátozni volt kénytelen a ’30-es évek polgára.

A tartalmas levesek helyett viszont egyre elterjedtebbek a hamis levesek, hús nélküli zöldséglevesek, krémlevesek, melyek „(…) sokkal inkább nevezhetőek önálló fogásnak, mint a fűszeres húsleves, melynek feladata voltaképpen csak az, hogy a gyomrot kissé felizgassa, és előkészítse a többi étel befogadására.”

Így hát a húsos levesek mellett, mint a már említett bouillon, a hamis teknősbékaleves borjúfejből, vagy a savanyúleves tüdőgombóccal (ez utóbbi elkészítésével erősen kacérkodom), szép számmal szerepelnek a kímélőbb levesek is, mint pl. a zabpehelyleves, makarónileves vagy a bizarr nevű nyákleves. Ezeket a húsmentes fogásokat szinte minden esetben úgy teszik tartalmasabbá, hogy az asztalra adás előtt a levesestálban elkavarnak egy-két tojássárgáját és arra merik a forró ételt.

Kaporleves az Ínyesmestertől recept

Már több Ínyesmester-féle leves receptet is kipróbáltam, a kaporlevest azért választottam ezúttal, mert ez számomra teljesen újdonság volt. Ismertem a kapormártást, a kapros-túrós ételeket, meg a tökfőzeléket, de ezeken kívül máshoz nem használtam ezt a növényt. Pedig kétségkívül csodás íze és illata van, valódi nyárszag. Mikor a kertekben már mindent kiégetett a forróság, a kapor még mindig ontja magából ezt a jellegzetes aromát.

A kaporleves tehát igazi nyári fogás, forrón és hűtve is finom, a gyomornak aligha túl megterhelő, viszont látványában leginkább a mosogatóléhez hasonlítható. De legfeljebb majd csukott szemmel kanalazzuk.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Mirage étterem – Ahol a fővárosi minőség a vidékkel találkozik

A két éve felújításon átesett Mirage egy stílusos, mégis kellemes hangulatú étterem, a környék egyik legkiemelkedőbb vendéglátóhelye. A fürdőkomplexum vonzásában elhelyezkedő Mirage a Hotel Délibáb szálloda éttermeként nagyszabású célt tűzött ki maga elé: amellett, hogy ők a régió egyetlen széles választékú steak house-a, leendő degusztációs menüjükkel a fine dining iránt érdeklődő réteget is szeretnék magukhoz vonzani. Mint mondták, ez a 10 fogásos menü és a marhahúsuk az, ami valóban tükrözi azt a minőséget, amit ők képviselni akarnak a környéken és a hazai gasztronómiában egyaránt.

Címlapról ajánljuk

További cikkek