A fekete ribizli nemcsak különleges ízével, hanem magas C-vitamin-tartalmával is értékes kiegészítője a kertnek, és hosszú éveken át bő termést adhat, ha megfelelő helyre kerül.
A fekete ribizli (Ribes nigrum) a hűvösebb klímát és a tápanyagban gazdag, enyhén savas talajt kedveli. Legjobb, ha olyan helyre telepítjük, ahol reggel napfény éri, délután viszont félárnyék védi a forróságtól. A vízáteresztő, komposzttal javított föld ideális, mert a pangó vizet rosszul viseli.
- A palántát mélyebbre ültessük, az ültetés után öntözzük be alaposan, majd takarjuk mulccsal, amely megőrzi a nedvességet és óvja a gyökereket.
- A bokrok között hagyjunk legalább egy métert, a sorok között pedig még többet, hogy szellősek maradjanak, és könnyebb legyen a gondozás.
- Az első évben fontos a rendszeres öntözés, tavasszal pedig komposzt vagy szerves trágya segíti a fejlődést.
- A metszést se hanyagoljuk el: ültetéskor vágjuk vissza a hajtásokat 2–3 rügyre, később pedig a tél végén hagyjuk meg a legerősebb vesszőket, hogy mindig fiatal, termőképes ágak fejlődjenek.
A fekete ribizli a harmadik évtől kezd el termést hozni, teljes hozamát a negyedik-ötödik évben adja. Egy jól fejlődő bokor akár 4–5 kilogramm gyümölcsöt is kitermelhet. A friss ribizlit célszerű gyorsan feldolgozni vagy lefagyasztani, hogy megőrizze aromáját és vitamintartalmát.
Az őszi ültetés tehát egyszerre befektetés és öröm: egy kis gondoskodással hosszú éveken át élvezhetjük a fekete ribizli egészséges, ízletes termését.
