Alacsonyabb ÁFA és magasabb fizetések mellett vajon Ausztriában drágább-e egy napi bevető, mint Magyarországon? És mi a helyzet a szlovákiai boltok áraival? A Pénzcentrum legújabb Cashtag videóblog-epizódjában ennek járt után, és igencsak tanulságos és egyúttal megdöbbentő felfedezést tettek.
Mindhárom országban az alábbi nagyon egyszerű napi menühöz szükséges élelmiszereket vásárolták meg az összehasonlítás érdekében:
- reggelire péksütit és italt,
- az ebéd paprikás krumpli volt virslivel, illetve kolbásszal,
- egy szelet csoki volt a desszert,
- vacsora gyanánt pedig zsömle, felvágott, tojás és zöldség került a kosarukba.
Ez nem épp egy kimondottan színes vagy épp tápláló menü, pusztán az éhség csillapítására és a túlélés biztosítására alkalmas. Egy “bonyolultabb” ételsornak ennél is magasabb lenne az ára. De nézzük, mire jutottak.
A napi menü legolcsóbban Szlovákiában jött ki, átszámolva 5 419 forintból. Magyarországon ugyanez 5 732 forintba került, míg Ausztriában volt a legdrágább, 6 340 forint. A jövedelmekkel összevetve azonban már más kép rajzolódik ki: az átlagos nettó havi kereset Ausztriában 3 200 euró, Magyarországon 1 225 euró, Szlovákiában pedig 1158 euró
- írja a Pénzcentrum.
Összességében tehát csak hatszáz forinttal került többe a napi elemózsia Ausztriában, mint Magyarországon, miközben az átlagfizetés több mint két és félszer magasabb. Ahogy a lap írja, ennek több oka is van:
Az egyik ilyen ok valószínűleg senkit sem lep meg: az EU-ban rekordmagasnak számító 27%-os magyar ÁFA (ami Ausztriában csak 10%).
De a magasabb élelmiszerárakban szerepet játszik “az az EPR-díj, a kiskereskedelmi különadó, az ársapkák torzító hatása, valamint a népegészségügyi termékadó, konyhanevén chipsadó is. Erre jön még, hogy a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nyugat-európai szinttől.
Ezek a hatások együttesen eredményezik, hogy a magyar vásárlók fizetésének sokkal nagyobb részét viszi el a mindennapi bevásárlás, mint nyugati szomszédainknál.
