Áprilisban startolt el Oszakában a 2025-ös világkiállítás, ahol 161 ország és 9 nemzetközi szervezet képviselteti magát. Az EXPO 2025 a világ egyik legnagyobb szabású eseménye, ahová április és október között több mint 28 millió látogatót várnak a szervezők. A rendezvény központi témája ezúttal a Designing Future Society for Our Lives, vagyis a jövő társadalmának tervezése egy fenntarthatóbb és élhetőbb világ érdekében. A Magyar Pavilon egyedi látványvilágával és mondanivalójával különleges módon kapcsolódik ehhez a tematikához.
Fő üzenete: a jövőbe vezető út a múlt tiszteletén és a természettel való újrakapcsolódáson keresztül vezet.
A Magyar Pavilon nemcsak látványos és élményszerű, de mély tartalmat is közvetít
A pavilon első szintjének központi élménye egy különleges, kupolaszerű színházi tér, a dóm, ahol negyedóránként hangzik fel egy katartikus, 7 és fél perces zenei előadás. A „csillagok alatt” a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal és annak különböző feldolgozásai csendülnek fel. Az idáig vezető kiállítótérben speciálisan megvilágított, üveghatású diorámák között sétálhatunk végig, amelyeket Magyarországon készítettek. Különlegességük, hogy hét nyelven rejtették el bennük a dalszöveg részleteit. Hat hónap alatt mintegy 8000 előadást tartanak, 21 magyar énekesnő közreműködésével. A performansznak lehengerlő hatása van, melyet a teljes nézőközönség áhítatban hallgat végig.
A kiállítás a természetközelséget, a zene és a vizualitás erejét használja arra, hogy hidat építsen múlt és jövő, valamint a magyar és japán kultúra között.
A kiállítás élményszerűségét fokozza az az egyedi illat is, amelyet Zólyomi Zsolt parfümőr állított össze – a kompozíció a magyar rétek, erdők és tavaszi virágok világát idézi meg.
A látványvilágban a magyar népi motívumok és a japán kawaii stílus különleges ötvözete jelenik meg – például a gyöngyvirágot idéző lámpák, valamint a Miska-kancsó újragondolt formái és „cuki” kabalái, Miska és Mariska is abszolút kedvencek. Ők kísérik végig a látogatókat a pavilon emeleteit összekötő tudásfolyosókon, melyeket érdekes információkkal gazdagítottak.
Magyar ízek, japán közönség – Miska Kitchen & Bar Oszakában
A Magyar Pavilon második emeleti éttermét, a Miska Kitchen & Bar-t Vidák Zoltán séf vezeti, aki közel 40 éve van a pályán. Oszakába most azért érkezett, hogy a világkiállítás vendégeinek megmutassa, mit tud a magyar konyha – mindezt klasszikusan, de egy kis csavarral. Az itteni ízekre való rácsodálkozás pedig nap mint nap megtörténik az oszakai világkiállításon.
A pavilon étterme iránt hatalmas az érdeklődés
Már reggel 9 órától kígyózó sorok várják, hogy bejuthassanak az egyórás nyitásra. Ez a lelkesedés pedig minden bizonnyal egészen az expó októberi zárásáig megmarad. A Miska Kitchen & Bar mellett található borbárban hazai borvidékeink legjobb tételeiből kóstolhatnak a látogatók, de akár fröccsöt is készíthetnek.
A magyar fogások koncepciójának megalkotásakor a séf elsődleges törekvése az volt, hogy az ételek egyszerre képviseljék hagyományainkat, ugyanakkor befogadhatóak legyenek a japán közönség számára is – miközben magas szintű konyhatechnológiai eljárásokat követően kerülnek a tányérokra.
Az étterem teljes kínálata igazi színfolt a japán gasztronómiai palettán – ilyen típusú hely egész Oszakában nincs.
A séf a kezdetekről is mesélt: hatalmas löketet adott számára, hogy mindig is szeretett külföldön dolgozni, és bár nagy megtiszteltetés, hogy az első naptól kezdve dupla teltházzal működnek, ehhez rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodni. A gördülékeny munkamenet érdekében kulcsfontosságú volt mind a nyersanyag-beszerzés ütemének felgyorsítása, mind a csapat gyors összecsiszolódása.
Kihívások és szokások
A séf dolgát megkönnyíti, hogy a japán látogatók rendkívül nyitottak és kíváncsiak. A koncepció megalkotásánál számos tényezőt figyelembe kellett venni – az egyik legnagyobb nehézséget az alapanyagok beszerzése okozta, hiszen a szigetre nem szállíthatnak szabadon bármit.
A helyettesítő termékekkel hosszasan folyt a kísérletezés, hogy megfelelő ízeket, állagokat és textúrákat érjenek el. Mivel a helyiek a tejtermékeket általában nehezebben emésztik, ezek külön fogásokban kaptak hangsúlyosabb szerepet a Magyar Pavilon étlapján. Az igazán bátrak megkóstolhatják például a hideg túrókrémes töltött paprikát előételként, vagy akár a túrógombócot gyümölcszselével – így ismerkedve meg a magyar konyhára jellemző savanykásabb ízvilággal is.
A legnagyobb kulturális különbséget a japán és a magyar gasztronómiai szokások között Vidák abban látja, hogy míg nálunk hosszabb menüsorban gondolkodnak, Japánban az ételeket jellemzően kisebb adagokban, egymással megosztva, úgynevezett sharing plates formájában fogyasztják.
Ennek fényében, ha ma újratervezhetné a kínálatot, már eleve több, kisebb fogásban gondolkodna.
A közönség összetétele is változik a hét folyamán: hétvégén gyakran családok és nagyobb társaságok érkeznek, akik akár a teljes, 13 fogásos menüt is végigkóstolják – hogy mindenből jusson mindenkinek.
Pazar kínálat
A japán vendégek rendkívül érdeklődőek és tudatosak
Számukra kiemelten fontos mások véleménye: a korábban ott járt látogatók tapasztalatai és visszajelzései gyakorlatilag sorvezetőként szolgálnak, ezért minden pozitív visszajelzés kiemelkedő értékkel bír, és nagy hatással van a következő vendégek döntéseire.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne az az étel vagy alapanyag, amit felhelyezne a japán gasztronómiai térképre, a séf határozottan válaszolt: a magyar fűszerpaprika. Japánban például sokan egyáltalán nem ismerik ezt az alapanyagot. Egy korábbi bemutatón ő maga vitt paprikát a kóstolásra – azóta az egyik résztvevő már saját kis csomagot is vásárolt magának, sőt, főzni is próbált vele.
Míg számunkra ez az íz teljesen természetes, addig a japán kóstolóknak valódi umamiélményt jelent.
A cél természetesen Magyarország reflektorfénybe állítása – szeretné, ha minél többen kedvet kapnának ellátogatni hazánkba. Amikor arról beszélgetünk, milyen érzéseket szeretne közvetíteni az expó látogatóinak, töprengés nélkül azt emeli ki, mennyire fontos, hogy ne felejtsük el saját gyökereinket. Az olyan ételek, mint a paprikás krumpli, a bácskai rizses hús, a hortobágyi palacsinta vagy a gulyásleves, hozzánk tartoznak. Ezek a mi „sushijaink”. A világ más részein büszkék a saját hagyományaikra – mi se szégyelljük a mieinket.
Hiszem, hogy ezek a hagyományos ízek és technikák adják kultúránk alapját. Ha nincs mire építkeznünk, ha elfelejtjük ezeket, elveszítjük azt a táptalajt, amiből fejlődni lehet
– vallja.
Helyi alapanyagok, hazai ízek – így alkalmazkodik a magyar konyha Japánhoz
A Magyar Pavilon konyhája igazi kulináris híd: a hazai klasszikusokat japán alapanyagokra hangolva, mégis a megszokott ízvilágot megőrizve tálalják a látogatóknak. A zöldségbeszerzés során a séf egy helyi katalógusból válogatta össze azokat az alapanyagokat, amelyek a leginkább hasonlítanak az otthon megszokotthoz.
Az aktuális menü kapcsán például a következőket tudtuk meg:
- A kápia paprika helyett egy zöld, kisebb méretű fajtát, a midorit használják, amely jól hozza a megszokott ízt. A shishito paprika a sólet köreteként kerül a tányérra – ez enyhébb, kevésbé csípős, így illeszkedik a japán vendégek ízléséhez.
- A petrezselyem lapos levelű változata itt nem elérhető, de a fodros verzió friss, zöld íze jól működik az ételekben. Az uborka egy helyi keresztezés, a fürtös és a kígyóuborka között – feszes állaga miatt kiváló uborkasalátához vagy kovászos uborkához. A kakukkfű és a rozmaring ritkaságnak számít Japánban, mégis sikerült beszerezni őket, így a klasszikus magyar ízeket hűen tudják képviselni.
- A legnagyobb kihívást talán a burgonya jelentette: ezúttal egy hokkaidói, sárga héjú fajtát választottak, amely Japán egyik legismertebb mezőgazdasági vidékéről származik. Ez a térség kiemelkedik zöldség-, hús- és tejtermék-előállításban, így biztosított, hogy a magyar ételek a világkiállításon is kiváló minőségű alapanyagokból készüljenek.
A pavilon tehát nemcsak az ízlelőbimbóknak kedvez, de rendkívül sokszínű is
Külön emeletet kaptak a magyar kis- és középvállalkozások, akik Kelet-Ázsiában szeretnének bemutatkozni. Konferenciák, üzleti találkozók és workshopok váltják egymást. A kiállítás központi témája a jövő társadalmának tervezése, és a magyar pavilon ehhez nemcsak a gasztronómiával, hanem élő népzenei műsorokkal, egy különleges színházi térrel és természetközeli hangulattal is hozzájárul, amit még bő egy hónapig bárki megtapasztalhat, aki ellátogat Japánba, a Magyar Pavilonba.
