Persze ha pudingport használunk a krémhez, akkor lehet gyorsítani a folyamaton, de mint minden más ételnél, a krémesnél is ég és föld a különbség, ha minőségi alapanyagokat használunk. Bár a pudingpor alapja is kukoricakeményítő, ami a valódi cukrászkrémbe is kell, de a vanillin és igazi vanília között nagy a szakadék, valamint a tartósítószerek és stabilizálók sem kellenek egy jó krémeshez… De ne szaladjunk ennyire előre.
Galéria
Krémes Coook konyhájából recept
-
1 /14 Hozzávalók: tojás, cukor, finomliszt, kukoricakeményítő, tej, vanília (vagy vanília kivonat)
-
2 /14 A tojásokat kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a lisztet és a kukoricakeményítőt is.
-
3 /14 -
4 /14 Kikaparjuk a vaníliarúd magjait.
-
5 /14 Közben a tejet majdnem forrásig melegítjük a félbevágott vaníliarúd kikapargatott belsejével.
-
6 /14 Majd levesszük a tűzről, és szinte csepegtetve elkezdjük a tojáshoz önteni (a vaníliát kidobjuk, vagy félretesszük).
-
7 /14 Ha már elég meleg a tojásos keverék, az összes tejet beleönthetjük, majd az egészet visszatesszük a közepesnél kicsit alacsonyabb lángra, és folyamatosan kevergetve felforraljuk, majd további 1 percig kevergetve főzzük.
-
8 /14 Levesszük a tűzről, és azonnal fóliát terítünk a felszínére, majd hagyjuk kihűlni. Felhasználásig a hűtőben tároljuk.
-
9 /14 A friss leveles tésztát sütőpapírra tesszük egy tepsibe. Felvághatjuk 12 kisebb téglalapra vagy 2 félre is, de egészben is hagyhatjuk. Porcukorral megszórjuk.
-
10 /14 Majd egy másik sütőpapírt terítünk rá, és lenyomatjuk egy tepsivel. Kb. fél óra alatt aranybarnára sütjük.
-
11 /14 Ha kihűlt a tészta, szükség szerint szeleteljük.
-
12 /14 A krémet betöltjük a két lap közé.
-
13 /14 Tehetünk rá gyümölcsöt, tejszínhabot.
-
14 /14
A krémes eredete ködös, de a mille feuille közeli rokona, nevezik még Napoleonnak is. A mille feuille-el szemben két tésztaréteg között található a cukrászkrém, esetleg – ha a cukrászdai francia krémest nézem, egy réteg tejszínhab is, és amelynek tetején még akár karamell is található. Tulajdonképpen nagyon könnyű dolgunk van, hiszen bolti leveles tésztából készíthetjük és a cukrászkrém pedig nem egy bonyolult dolog, csak éppen ki kell várni, amíg kihűl. És, hogy pontosan mi ez? Egy tojásos, tejes főzött krém, amelyet a tojáson kívül még kukoricakeményítővel, és/vagy liszttel is sűrítenek, hogy biztosan megtartsa a formáját és ne folyjon szét. Gyorsan összedobjuk előző este, majd hagyjuk hűlni, és másnap már csak a tésztarétegeket kell megsütnünk. Ha akarjuk, egyben megsütjük egy tepsin a leveles tésztát, aztán szeleteljük – természetesen páros számra. Ekkor magas, levegős tésztát kapunk, ami inkább olvad, mint rágható. Én viszont inkább azt szeretem, ha a tészta kicsit masszívabb, ezért egy másik tepsit rátéve sütöm, így nem tud feljönni. Ráadásul kihűtve könnyedén szeletelhető egy recés késsel. Ami viszont mindkettőnek jót tesz, az egy kis porcukor a tetején, ami gyönyörűen karamellizálódik és roppanós lesz.
Ha nagyon ki akarunk tenni magunkért, a süti összeállításánál még bevethetünk egy réteg tejszínhabot is, sőt, karamellszószt is készíthetünk a tetejére. Ezt a legegyszerűbben sűrített tej karamellizálásával tudjuk elérni, vagy ha kicsit munkásabb szószra vágyunk, karamellizáljunk cukrot, majd pár löttyintésnyi tejszínnel hígítsuk. Mindkettő megfelel annak a célnak, hogy egy folyékony – tehát jól csepegtethető – de kissé megdermedő befejezést adjunk ennek a sütinek. A lényeg úgyis a tészta és a krém, a többi csak ráadás!
Hozzászólások (0)