Mai tudomásunk szerint a kávé Abesszíniából, a mai Etiópia területéről származik. Krisztus után 700 körül már ismerték, de felfedezésének pontos dátumát nem tudjuk. A legenda szerint egy kecskepásztor vette észre, hogy az általa legeltetett állatok igen élénkek lesznek, ha e növény bogyóit rágcsálják. Úgy vélte, hogy ez Istennek nemtetsző viselkedés, ezért a helyi szerzetesekhez fordult segítségért. Ők kaptak az alkalmon, főzetet készítettek a növényből. A csodaszer híre gyorsan szállt, így jutott a kávé először Arábiába.
Itt ugrunk az időben egy nagyot. Az európaiak közül elsőként a hollandok tettek szert a nagy becsben álló kávéra. 1616-ban egy holland kereskedőnek Mocha városában, Yemenben sikerült a szigorúan őrzött kávébokrok közelébe férkőzni, és csenni pár cserjét közülük.
Innentől felgyorsultak az események, Európa a kávé bűvöletébe került. Az első párizsi kávézó 1672-ben, más források szerint 1686-ban nyílt, az első velencei üzlet 1683-ban nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt. Németországban először az északi kikötőknél nyíltak kávéüzletek, köztük 1673-ban Brémában, majd 1677-ben Hamburg-ban.
Ezeket olvastad már?
A bécsiek úgy tartják, hogy a sikertelen török ostromot követően zsákmányolt kávébabbal teli zsákok segítségével indult el náluk a kávéházi folyamat. A kávé elterjedése pedig az örmény Diatolo érdeme, aki a császári udvar egyik kémje volt. 1685-ben alapította meg az első bécsi kávéházat. 300 évvel később a kávéház valóságos intézmény lett Bécsben, mely "intézmény" azóta is a legélénkebb a világon.
A magyar szájhagyományban a “fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett “fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.
Ezeket olvastad már?
Velencében a Szent Márk téren most is üzemelő Caffe Florian 1720-ban nyitott. Eredeti neve: „Alla Venezia Trionfante”, azaz „Diadalmas Velence” volt, melyet első tulajdonosa, Floriano Francesconi adott neki. A helyiek továbbra is egyszerűen „Florian”-ként emlegették, így ez a név rajta is ragadt. Az első modern kávéház Olaszországban, az egyik legrégebbi Európában, és az egyik leghíresebb az egész világon. Kétségkívül Velence egyik fő látványossága.
A jövedelmező üzlet természetesen Brazíliát is érdekelte. Francisco De Melo Palheta alezredes kapta a küldetést, hogy fiatal kávénövényeket vigyen hazájába a francia Guyana-ról. Palheta azonban nem járt szerencsével, a franciák nem adtak el neki egy darabot sem. A legenda szerint az ezredes nem hagyta annyiban a dolgot. A francia kormányzó feleségét környékezte meg, akit sikerült úgy elbűvölnie, hogy palántákat adományozott neki. Nem akárhogyan: ajándékként egy nagy búcsúcsokrot küldött neki, melynek belsejében rejtette el a hőn áhított kávécserjéket. Így válhatott Brazília az 1800-as évek végére kávénagyhatalommá. Gyakorlatilag átvette a kávépiac irányítását. Sőt, megváltoztatva a kávéfogyasztás szokásait az exkluzív italkülönlegességből az átlag ember számára is elérhető terméket formált. (x)
Ismerd meg az Omnia Reserve single origin kávécsalád termékeit!
