Úgy érzem, ezzel a vágyálmommal nem vagyok egyedül, hiszen nagyon sokan vagyunk így, akik csak egy kis kertfelülettel is rendelkezünk. Ez esetben sem szükséges hatalmas nagy terekre gondolnunk, elég, ha csak egy kocsibejárót szeretnénk széppé, szemet gyönyörködtetővé varázsolni. De a virágágyak mozgalmas képét is kellemesen ellensúlyozhatjuk egy olyan szabad területtel, ahol kikapcsolódhatunk, s ahol a gyerekek is eljátszhatnak akár.
Tényleg nem vicceltem, amikor azzal kezdtem ezt a fejezetet, hogy régóta vágyálmom egy tökéletes, összefüggő gyepfelület. Már gyermekkoromban elkápráztatott egy leányvári családi ház utcafronti előkertjének csodálatos, egyenletes gyeptakarója. Akárhányszor arra jártam, mindig megcsodáltam és eltökéltem magamban, hogy nekem is lesz egy ehhez fogható majd a környezetemben.
Gyep kontra pázsit
A gyep esetében igénytelenebb, nagyobb tűrőképességű fűfélékről beszélünk, amelyek látványban durvább képet sugallhatnak. Ellenben a pázsit igényesebb, finomabb szerkezetű fűfélékből áll és intenzívebb fenntartást (öntözést, tápoldatozást, kaszálást, műtrágyázást) igényel.
Magunk is vethetünk új gyepfelületet, de gyeptéglázhatunk is. A vetés az új gyepfelület kialakításának legolcsóbb módja, viszont a gyeptéglázás és gyepszőnyeg terítése gyorsabb. Továbbá ez esetben a telepítés kockázati faktora jóval alacsonyabb. A vetett gyepek egyetlen hátrányaként írható le, hogy a tavaszi vetéstől (március–április) a használatba vételig 3 hónap is eltelik. A nyár végi, őszi vetés (augusztus 25.–szeptember 15.) esetén a gyepen csak a következő tavasszal szabad járni. Az ezzel egy időben kirakott gyeptéglákon vagy gyepszőnyegen viszont már 6 hét után. Fontos megemlíteni, hogy műveletlen területekről származó gyeptéglákat ne használjunk, mert az ott lévő fűfajok nem feltétlenül alkalmasak gyepesítésre. Külön e célra vetett és nevelt árut vásároljunk, az ilyen gyeptégla (általában 40x40 cm) és gyepszőnyeg (általában 10 m hosszú és 100–120 cm szélességű) jó minőségű és gyommentes.
A saját vetésű gyep esetében mindenekelőtt jól át kell gondolnunk, hogy a kialakítandó gyepfelület milyen funkciót tölt majd be a kertünkben. Hiszen fontos, hogy az elvetendő fűmagkeverék olyan fajtákból származzon, amelyek megfelelnek a majdani gyepfelülettel szemben támasztott követelményeinknek. Ennek oka, hogy a fűfélék más-más tulajdonságúak, és ezek alapján lehet őket különböző csoportba (tarackoló; laza bokrú; tarackos, laza bokrú; sűrű bokrú; pillangós virágúak) sorolni. Ezen tulajdonságaiknak köszönhetően eltérő mértékben keverhetők. Azt, hogy a keverék milyen funkció betöltésére válik alkalmassá, csak is a benne megtalálható fűfélék arányától függ.
Területünkön a talaj előkészítése, mind a vetés, mind a gyeptéglázás esetében nem egy elhanyagolható feladat! Sőt, ha őszinte szeretnék lenni, rengeteg fáradtságot és ráfordított időt igényel. De továbbra is szem előtt kell tartanunk, hogy a gondos előkészület a hosszú távú siker, azaz a szép gyep záloga.
Mindenképpen mérlegelnünk kell a rendelkezésünkre álló terület adottságait!
Ha a füvesítendő területünk rossz minőségű, tápanyagban szegény, kötött, köves talajú, érdemes a talaj felső 20-30 cm-es rétegét kicserélni egy jobb minőségű termőföldre. Amennyiben ez nem megoldható, akkor mindenképpen javítanunk kell a talaj minőségén (termőképességén) szerves trágya (komposztált szarvasmarhatrágya) bedolgozásával.
Elsőként a talajt ássuk vagy kapáljuk fel ebben a 20–30 cm-es mélységben. Ezt követően meg kell tisztítanunk a területünket, hogy makulátlanul gyom-, gyökér-, kő-, fakéregmentes legyen. Ugyanakkor a vízelvezetés kérdését is gondosan meg kell oldanunk. Hiszen ezek a tényezők a későbbiek folyamán negatívan befolyásolnák a fenntartási munkafolyamatokat (fűnyírást, öntözést, tápanyag-utánpótlást) és a fűmagok megfelelő fejlődését, növekedését.
Jó, ha tudod! Ha a talajodat ebben a durva tereprendezési állapotában 2–3 hetet némi öntözés mellett pihentetni hagyod, akkor a talaj felső rétegében lévő gyommagvak kikelnek. Így hatékonyan tudsz fellépni az amúgy is sokkal agresszívebben és intenzívebben növő konkurencia ellen! A gyomosodás mértékének függvényében lehetőségünk van kézi vagy vegyszeres gyomirtásra. Amennyiben szükségesnek látjuk a vegyszeres gyomirtást, mindenféleképpen ügyeljünk az ilyen szerek megfelelő dózisban való alkalmazására és a környezetvédelmi előírások gondos betartására. Szükségét érzem megemlíteni, hogy az elgyomosodás megelőzésének fontos eleme, hogy csak ellenőrzött minőségű fűmagot vásároljunk, amely nem tartalmaz idegen gyommagvakat.
Érdemes ezt követően a talaj tápanyagkészletét feltölteni. Erre a célra a kereskedelmi forgalomban is találunk speciális gyepműtrágyákat (pl. Osmocote), amelyek hatása akár egy évig is kitart, illetve szabályozott felzáródásúak (a hőmérsékletnek és a vízkészletnek van szabályozó befolyása). Mindezek után alakítsuk ki az egyenletes, sima felszínű, apró morzsás talajszerkezetet gereblyézéssel és hengerezéssel.
A fűmagvak elvetésére a gyakorlatban többféle megoldást is találhatunk! Lényeges, hogy a vetést szélcsendes időben végezzük, hiszen a könnyű és apró magvakat könnyen magával viszi akár egy kisebb szellő is. Akár csak a saláta magja, a fűmag is fényen csírázik, ami azt jelenti, hogy nem szükséges földdel takarnunk ahhoz, hogy kikeljenek a növénykéink. De célszerű gereblyével, finom mozdulatokkal egy kicsikét a talajba mozgatni az elszórt magokat, melyet egy újabb hengerezés kövessen. Ezáltal megakadályozhatjuk, hogy az öntözés során elmossuk, összemossuk a magokat, vagy a szél szárnyára keljenek, illetve a madarak felcsipegessék. Legvégül öntözzük be a vetett felületet, lehetőségeinkhez mérten permetezve vagy esőztetve. Fontos, hogy minél finomabb porlasztású legyen az a vízmennyiség, amit kijuttatunk.
A gyepszőnyeg vagy gyeptégla fektetése is csak a gondosan előkészített talaj után kezdhető meg. Ehhez szükségünk lesz egy vastagabb deszkára és egy gereblyére. A deszkát a földre fektessük, és azon állva rakjuk ki az első sor gyeptéglát. A gereblye fokával jól nyomkodjuk a földhöz a gyeptéglákat, hogy a talajjal nagy felületen érintkezzenek. Majd tegyük át a deszkát a már lefektetett gyepszőnyegre és azon állva rakjuk le a következő sort. Nem szükséges – bár helyenként ajánlott – kötésbe rakni a gyeptéglákat. Ha már sikeresen leraktuk az egész gyepfelületet, késsel nagyon jól formára vághatóak a szegélyek és a peremrészek. Az így elkészült gyepre szintén finom szórású öntözőfejű locsolót állítsunk. Fontos a gyeptéglák folyamatos nedvesen tartása, hogy azok összezsugorodását így megelőzzük.
