A világ 2022-ben 1,05 milliárd tonna élelmiszert pazarolt el, ami 132 kilogrammot jelent fejenként – ez közel az ötöde annak a mennyiségnek, ami a fogyasztókhoz eljutott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése[1] szerint e pazarlás 60 százaléka a háztartásokban történt (79 kg/fő/év), 28 százaléka a vendéglátásban és közétkeztetésben, 12 százaléka pedig a kereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy világszerte a háztartások naponta több mint egymilliárd adag ételt dobnak ki, miközben 783 millió ember éhezik, és az emberiség harmada élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzd.
Az élelmiszer-pazarlás hatalmas környezeti terhet is jelent
A kidobott ételek a világ éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8–10 százalékát adják – ez közel ötszöröse a teljes légiközlekedési szektornak. Emellett az élelmiszer-pazarlás az ökoszisztémákra is súlyos nyomást gyakorol, hiszen a világ mezőgazdasági területeinek közel harmadát feleslegesen használjuk. A gazdasági veszteség évente körülbelül 1000 milliárd dollárra tehető az UNEP jelentése alapján.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a számok riasztóak, több ország is bizonyította, hogy átfogó intézkedésekkel jelentős eredmény érhető el. Az Egyesült Királyság 18, Japán pedig 31 százalékkal csökkentette az élelmiszer-pazarlását, ami azt mutatja:
a kormányok, önkormányzatok és vállalkozások közös erőfeszítései kézzelfogható változást hozhatnak.
Magyarország: javuló trend, tudatosabb fogyasztók
Jó hír, hogy Magyarországon is mérséklődött az élelmiszer-pazarlás. A Nébih Maradék nélkül programjának negyedik, több mint 500 háztartást vizsgáló felmérése[2] szerint 2022-re 59,9 kg/fő/év-re csökkent az élelmiszer-hulladék mennyisége. Ez 27 százalékos javulást jelent 2016 óta, amikor még 68 kilogramm volt az egy főre jutó éves átlag. Ennek nagyobb része az úgynevezett nem elkerülhető hulladék, azaz például a tojáshéj, kávézacc, a csontok, az almacsutka, a krumpli- vagy banánhéj, stb., ezzel szembe elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg.
A pazarlás mértékének csökkenése alapvetően annak köszönhető, hogy a száguldó élelmiszerárak miatt a háztartások a korábbiaknál tudatosabban vásárolnak és terveznek. Míg 2016-ban fejenként még 33,1 kilogramm volt az elkerülhető élelmiszer-hulladék, addig 2022-re ez 24 kilogrammra csökkent.
A javuló eredmények ellenére továbbra is a már elkészített ételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év). Ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Jó hír
Még 430 ezer honfitársunkat lakathatnánk jól
A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 forint értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A teljes élelmiszer-pazarlás mennyisége Magyarországon meghaladja a 230 ezer tonnát évente, amelyből 430 ezer ember jóllakhatna egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva.
Másfelől vizsgálva a kérdést a 2016-os értékhez képest 15.000 forinttal csökkent az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás értéke, vagyis összességében a Nébih számításai szerint a magyar fogyasztók összesen több mint 140 milliárd forint értékű étel kidobását kerülték el a tudatosabb vásárlással, tervezéssel, ételkészítéssel és tárolással.
Ha a jelenlegi csökkenési ütem folytatódik, Magyarország 2030-ra elérheti az ENSZ 12.3 fenntartható fejlődési célját, amely szerint felére kell mérsékelni a fogyasztói élelmiszer-pazarlást. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások több mint 80 százaléka úgy véli, még ha nem is túl jelentős mértékben, de képes lenne csökkenteni a kidobott élelmiszer mennyiségét.
A Nébih kutatása ugyanakkor arra is rámutat, hogy a pazarlás fő oka legtöbbször a figyelmetlenség és a nem megfelelő tervezés – a háztartások tagjai gyakran elfeledkeznek egy-egy ételről, vagy túl sokat vásárolnak, főznek, így az étel megromlik.
Pozitív fejlemény azonban, hogy a fogyasztók az árak emelkedése ellenére sem vállalnak élelmiszer-biztonsági kockázatot: ha kétséges az étel állapota, inkább kidobják.
Tippek az élelmiszer-pazarlás mérséklésére
A tudatos vásárlás és tárolás sokat segíthet abban, hogy kevesebb étel végezze a kukában – hívják fel a figyelmet az LG szakértői. Érdemes bevásárlólistát írni, és lehetőleg nem éhesen menni a boltba, mert így elkerülhetők a felesleges impulzusvásárlások. A heti menü előzetes megtervezése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy csak annyi élelmiszert vegyünk, amennyire valóban szükség van.
Ahelyes tárolás is kulcsfontosságú: a hűtőt érdemes 4 °C körülire beállítani, és a „first in, first out” elv szerint rendezni, vagyis az előbb lejáró ételeket előre, látható helyre tenni a polcokon. Alapvetően hasznos, ha a zöldségek a zöldséges rekeszbe, a tejtermékek a középső polcra, a húsok pedig a leghidegebb részre kerülnek, de a legújabb, például LinearCooling™ és Multi Air Flow™ technológiával ellátott hűtők esetében minden polcon egyforma a hőmérséklet, így már erre sem kell figyelnünk. Sokféle élelmiszer – például a kenyér, a gyümölcs vagy a készételek – biztonságosan lefagyasztható, így hónapokig eltartható.
A főzésnél segíthet, ha inkább kisebb adagokat készítünk, és szükség esetén pótoljuk, így kevesebb maradék keletkezik. Ha mégis megmarad étel, azt érdemes új fogásokba beépíteni – például a sült húsból szendvicsfeltét, a rizsből rakott étel készülhet. Fontos azonban, hogy az újrafelhasználás mindig az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával történjen: a romlás jeleit mutató ételt soha ne használjuk fel.
Az LG által kínált korszerű hűtőszekrények olyan extrafunkciókkal segítik az élelmiszer-pazarlás mérséklését, mint a FRESHBalancer™ vagy a FRESHConverter™ rekeszek, amelyek optimális páratartalmat és hőmérsékletet biztosítanak a különböző élelmiszercsoportoknak, így azok tovább őrzik meg minőségüket. A Door-in-Door™ ajtó csökkenti a hűtőszekrény nyitásakor kiáramló hideg levegő mennyiségét, amellyel szintén az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, míg az LG InstaView™ modellek esetén a kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó lehetővé teszi a tartalom ellenőrzését anélkül, hogy ki kellene nyitni a készüléket.
[1] UNEP – Food Waste Index Report 2024
