9 dolog, amit a csokoládéról tudnod kell

Nem valószínű, hogy sok olyan ember létezik, aki ne lenne oda a csokikért, viszont nem egy olyan kérdés van a csokival kapcsolatban, amit érdemes végre tisztázni.

1. A csoki valóban táplálékforrás?

A csokoládé meglehetősen kalóriadús táplálék: 45 gramm tejcsokoládé átlagosan 230 kalóriát tartalmaz, aminek fele zsírból származik. A csokoládéban a magas kalóriatartalom mellett számos tápanyag is található, köztük olyanok, amelyekre talán nem is gondolnánk. Egy tábla tejcsokoládé például hozzávetőleg 10%-át fedezi az ajánlott napi kalciumbevitelnek. Meglepő módon lényegesen hozzájárulhat a napi rézszükségletünk fedezéséhez, továbbá olyan nélkülözhetetlen ásványi anyagok beviteléhez, amelyek segítik megelőzni a vérszegénységet, a szívmegbetegedéseket és a rákot. Emellett a csokoládé jelentős mennyiségű magnéziummal is rendelkezik, amelyek jelentős szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában és a csontok felépítésében.

2. Szívbarát étel a csokoládé?

Szívbarátabb, mint gondolnád! Ígéretes kutatások szerint a csokoládé, akárcsak a zöldségek és gyümölcsök vagy a vörösbor és a tea, jelentős polifenolforrás, ami egy szívbarát antioxidáns. A pennsylvaniai Scranton Egyetem egyik kutatásából az derül ki, hogy egy tábla egyszerű tejcsokoládé akkora mennyiségben tartalmaz polifenolt, mint öt adag gyümölcs és zöldség, vagy egy pohár vörösbor (az étcsokoládé pedig ennek a dupláját). Persze mindez korántsem jelenti azt, hogy holnaptól lecserélhetjük a zöldségeinket édességekre! A zöldségek és gyümölcsök tekintetében ugyanis számos kutatás támasztja alá pozitív élettani hatásukat, a csokoládéval kapcsolatban viszont még nincsenek hosszútávon megalapozott kutatások arra vonatkozóan, hogy a benne található polifenol valóban csökkentené a szívbetegség kialakulásának kockázatát.

3. Tényleg javítja a memóriám?

Egy nemrég végzett kutatás során 50-60 év közötti embereket kísértek figyelemmel, akik kisebb vagy nagyobb dózisban fogyasztottak naponta flavonoidot tartalmazó italkeveréket. (A flavonoid anövényvilágbanelterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, melynek sok gyógynövény mellett a kakaó is köszönheti előnyös tulajdonságait). A három hónapos kísérlet végén azok, akik nagyobb mennyiségben vittek be szervezetükbe flavonoidot, jobban teljesítettek a memóriateszteken, mint az alacsonyabb dózist fogyasztó társaik. A kakaó pozitív hatásait más tanulmány keretében is vizsgálták, mely szerint napi két bögre forró csokoládé elfogyasztása segítheti megelőzni az időskori a memóriaromlást.

4. Nincs tele koffeinnel?

Nincs. 45 gramm fogyasztási egységnél maradva is maximum annyi van benne, mint a koffeinmentes kávéban, ami nagyjából 7 milligramm. Összehasonlításképpen: egy normál feketekávé ennek majdnem a hússzorosát tartalmazza.

5. Meg lehet enni a csokoládét, ha már van rajta olyan szürkésfehér réteg?

Gyakran összetévesztik ezt a fehér réteget a penésszel, pedig egy teljesen ártalmatlan folyamatról van szó. A zsírkristályok egyszerűen kicsapódnak a csokoládé felületén. Mindez olyan szimpla okokra vezethető vissza, mint a nem megfelelő hőmérsékleten történő tárolás, vagy épp a csokoládéban található különböző zsírok. Így legközelebb, ha emiatt ki akarnánk dobni a csokoládét, ne tegyük: ízlelőbimbóink nagy valószínűséggel ugyanazt az élményt kapják.

6. Igaz, hogy pattanásokat okoz a csokoládé?

Nem. Az utóbbi harminc évben számtalan tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéssel, de semmiféle összefüggést nem találtak a csokoládé és a pattanások elszaporodása között.

7. Lehetek csokoládéfüggő?

Nem valószínű. Noha a csokoládé tartalmaz olyan anyagokat, amelyek nagy mennyiségben kiválthatnak függőséget, sokkal valószínűbb, hogy illata, gazdag íze és a szánkban olvadó csokoládé érzése felelős az általa kiváltott élvezetért. Egy 1994-es tanulmány például megállapította, hogy már egy szelet csokoládé elfogyasztása csökkenti a csokoládé utáni olthatatlan vágyat, azonban ugyanez az eredmény egy kakaót tartalmazó kapszula elfogyasztásával már nem váltható ki.

8. Lehet-e karob a csokoládé egészséges helyettesítője?

Ne hagyd, hogy a karobbal megtévesszenek! A karob a szentjánoskenyérfa termése, amit a reform élelmiszeripar a kakaó helyettesítésére használ. A karob önmagában alacsonyabb zsírtartalmú és természetesen édesebb, mint a kakaópor, mégis hozzáadott zsírral érhető el az édességgé való alakítása, így végeredményként nagyjából ugyanannyi kalória- és zsírtartalom lesz a kész termékben, mint a csokoládéban. A legfontosabb különbség tehát az előállítási módban rejlik, mivel a csokoládéhoz adott kakaóvaj gazdag szterainsavban, míg a karobból készült édességekhez bármilyen más kevésbé egészséges zsiradékot felhasználhatunk.

9. Lehet fejfájásom a csokitól?

Sokan szokták okolni a fejfájást, de a Pittsburghi és a Washingtoni Egyetem által közösen készített tanulmány eredménye szerint a csokoládé e kérdést illetően teljességgel ártalmatlan. A kutatók a csokoládé és a karob hatásait hasonlították össze, mégpedig 63 krónikus fejfájással küzdő nő bevonásával, akiknek egyik felét csokoládéval, a másikat pedig karobbal tesztelték. Ez eredmény? A csokoládé semmivel nem okoz nagyobb fejfájást, mint bármelyik karobból származó édesség.

(via Delish)

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek