Műsorok százai vezetnek be az egzotikus fogások elkészítésének a titkába, de egyre nehezebb jól elkészített, hagyományos ételeket találni. Pedig az is trükkös! Gombóc-iskola indul!
Az éhező emingráns
Kishúgom egy éve Londonban él. Ha hazajön, csak „parasztkajával" lehet várni. Semmi flanc, nem kell bélszín, nem kell mascarpone, de ide nekem a kolbásszal, füstölt sonkával, szalonnával, tejfölös ubisalival, vastag héjú fehér, kovászos kenyérrel. Megértem, Németországban én is elvégeztem volna jó 20 óra közmunkát egy túrógombócért, Amerikában pedig az egyik legnagyobb kulináris élményem egy harmadrangú, clevelandi magyar étterem volt, ahol négy hónap után először ettem borjúpaprikást. Aki élt már külföldön huzamosabb ideig, tudja, hogy a gyomor egy idő után hazavágyik. Így, amikor a kishúg leszállt a repülőről, a mit csináljunk holnap kérdésre egyből jött a válasz: „Menjünk a Mamához gombócot főzni, szilvaszezon van!"
Gombócot és pitét szilvából >>
| 
| 
|
| 
| 
|
„Szedd meg a szakajtót!"
Szóval mentünk gombócot gyártani. Ami egyáltalán nem olyan egyszerű. Mama mindent előkészített, hogy „ne legyen fölösleges lábatlankodás", ezt már megszoktam, de még mindig gondban vagyok, mikor a mennyi krumpli kell kérdésre az „ott a szakajtó, szedd meg, pont annyi" válasz érkezik. Mindegy, megszedtem a szakajtót (vagyis púposra pakoltam), pucoltunk, vágtunk, mostunk, amíg puhult, addig a tanácsokat pontosan követve, szigorúan zsíron megpirítottuk a szigorúan házi darálású zsemlemorzsát, hogy kéznél legyen, aztán szilvát magoztunk, és vártuk, hogy megkezdődhessen a munka igazi része: a gombóctészta összeállítása.
Vasárnapi csúcspont: aranygaluska >>
| 
| 
|
Nem lehet megállni
A gombóckészítésnél legalábbis biztosan. Attól a perctől kezdve, hogy a még bőven meleg krumpliba belezuttyantjuk a kb. fele annyi lisztet, nincs megállás, gyúrni kell, és olyan gyorsan dolgozni, mintha legalábbis százkarúak lennénk. A gombóc akkor lesz ugyanis vajpuha, ha a csak annyi lisztet teszünk bele, amennyi picit összefogja a krumplit. Mivel azonban alig van benne kötőanyag, nyúlik, mint a rosseb, és minél tovább hagyjuk állni, annál inkább nyúlni fog. Rejtély számomra, hogy a hetven felletti Mama hogy tudja egyedül gyorsabban készíteni, mint én meg a hugi, akik ketten együtt még az ötvenet sem érjük el, de ez van. Sebaj, lehet, hogy a gombóckészítés olyan tudomány, amit csak a nagymamasággal lehet együtt művelni hibátlanul. Amíg pedig odáig el nem érek, örülök a tökéletes receptnek, és annak, hogy mindig be tudok ugrasztani pár barátot, ha nagy szükségem van egy kis gombóckészítő csapatmunkára.
Készítsd el velünk a szilvásgombócot! >>
| 
| 
|
Mesebeli finomság: madártej >>
