Volt idő, amikor azok a tárgyak, amik ma körbevesznek minket és hétköznapiságukkal magától értetődőek, még nem léteztek. Egy kreatív elme újító ötletére volt szükség ahhoz, hogy megvalósuljanak. A legtöbbször nem is tudjuk, kinek köszönhetjük a mindennapi használati tárgyainkat, ezért március 8. alkalmából arra a 8 női feltalálóra emlékszünk, akik alapjaiban változtatták meg a konyhánkat és ahogy főzünk.
Margarete Schütte-Lihotzky (1897-2000): a modern konyha
Ausztria első női építésze, Margarete Schütte-Lihotzky volt az ötletgazdája a modern beépített konyha prototípusaként számontartott frankfurti konyhának. Ernst May, a Neues Frankfurt (innen az elnevezés) lakhatási program (1926-’32) vezetője bízta meg az akkor 29 éves Lihotzkyt egy sorozatgyártású konyha megtervezésével, hogy a világháború utáni lakáshiány enyhítésére szolgáló típuslakásokat felszereljék vele. Az elrendezés fő célja a nők munkaterhének enyhítése volt.
Ez volt a világ első tömeggyártott és modern konyhája, és hiába telt el száz év a megjelenése óta, a mai napig hatással van ennek a helyiségnek a kialakítására. Ha jártál már olyan konyhában, esetleg te magad is minden nap olyanban főzöl, amelynek fala könnyen tisztítható, a mosogató fölött ablak van, és a szekrényeket a funkcionalitás és maximális térkihasználás érdekében alakították ki, akkor az bizony a frankfurti konyha koncepciójának nyomdokaiban jár.
Josephine Cochrane (1839 – 1913): mosogatógép
A törött tányérok és az étkezések utáni végtelennek tűnő takarítás hívta életre a modern konyhatechnológia eme csodáját: a mosogatógépet. Josephine Cochrane (nevét helyenként Cocohranként írják) amerikai feltaláló 1886 decemberében szabadalmaztatta a kézi meghajtású mosogatógépet. Mivel Cochrane társasági ember volt, aki rendszeresen tartott partikat és összejöveteleket sok vendéggel, így volt nála mit mosogatni. Habár már korábban is léteztek gépek, amelyek célja ennek a háztartási munkának és a nők életének megkönnyítése volt, azok nem voltak olyan hatékonyak, mint Cochrane mosogatógépe. A szennyeződéseket eltávolító súrológépekkel szemben ez ugyanis víznyomást használt a tisztításhoz.
Találmányát életében elsősorban szállodákban és éttermekben használták, de előkészítette a terepet a háború utáni világ számára, amiben a mosogatógépek népszerű és ma már mindennapos háztartási gépekké váltak.
Florence Parpart (1873-1930): hűtőszekrény
Valószínűleg te sem hallottad még Florence Parpart nevét, pedig a találmányát minden nap 0-24 használod. Hogy mi az? A hűtő! Parpart 1914-ben szabadalmaztatta az elektromos hűtőszekrényt miután felismerte, hogy az elektromosságot fel lehet használni az élelmiszerek hatékony hűtésére (szemben az egyszerű jégszekrénnyel). Parpart feltalált egy olyan hűtőszekrény tartozékot, amely elektromossággal keringeti a vizet, hogy az hideg maradjon. Parpart képzett gyorsíró volt, de Layman néven szabadalmakat nyújtott be.
Igaz, ezeken társfeltalálóként volt feltüntetve, mivel a nők akkoriban általában férfi társfeltalálók mellett szerepeltek, hogy elejét vegyék a nőkkel szembeni előítéletekből adódó hátrányos megkülönböztetésnek.
Ezek az akadályok azonban nem tántorították el, és Parpart egy utcaseprőgépet is feltalált, amely automatizálta a városi utcák tisztítását.
Lillian M. Gilbreth (1878-1972): lábpedlálos szemetes, hűtőszekrényajtó-polcok, keverőgép
Lilian M. Gilbreth a huszadik század közepén többféle módon is nagy változást hozott a konyhai és fürdőszobai térbe. Glibrethnek 12 gyermeke volt, és folyamatosan azon járt az esze, miként tehetné hatékonyabbá a háztartási eszközöket. Ezek közül az egyik ma is használatos a lábpedálos szemetes. Ma már teljesen nyilvánvaló és logikus, hogy van egy pedál a kukán, de egykor valakinek ezt fel kellett találnia ahhoz, hogy csak egy kis lábmozdulatba kerüljön, ha ki akarjuk dobni a szemetet. De nem csak ez az újítás köthető Gilbreth nevéhez, aki a feltalálásban is olyan termékeny volt, mint a gyereknemzésben.
Gilbreth találta fel az elektromos keverőgépet, bemutatott egy felhasználóbarátabb konzervnyitót, illetve a hűtőszekrényajtó polcait is neki köszönhetjük. De ez még nem minden. Nemcsak, hogy ez egyik első női mérnök volt, aki doktori címet szerzett, de olyan tanulmányokon dolgozott, amelyekben pszichológiai megközelítéseket alkalmazott az otthonok és a munkahelyek hatékonyságának fokozására. E tanulmányok között volt olyan, amely a konyhai munkaháromszög koncepciójának (a koncepciót a ’40-es években született, három pontja a hűtő, a mosogató és a tűzhely, célja pedig a tér optimalizálása és a megfelelő áramlás érzetének megteremtése) kidolgozásához vezetett.
Mary Engle Pennington (1872 - 1952): tojásdoboz
Mary Engle Penningtonnak köszönhetően nem kell mindannyiunknak földművesnek lennünk ahhoz, hogy friss élelmiszert fogyasszunk. A romlandó élelmiszerek (például a tojás) biztonságos szállítása érdekében végzett tudományos munkája a hűtésre és annak az élelmiszerekre gyakorolt hatására összpontosított. Pennington 1895-ben szerzett PhD-fokozatot kémiából a Pennsylvaniai Egyetemen, miután neme miatt eleinte nem adták meg neki az alapdiplomát. Amellett, hogy a hűtéstudomány szakértője volt, Penningtonnak tulajdonítják a tojástartó kartondoboz feltalálását is, amivel a törékeny élelmiszert biztonságosan és higiénikusan lehessen nagy távolságra szállítani.
Rose Totino (1915 - 1994): fagyasztott pizza
Rose Totino már sikeres vendéglős volt Minneapolisban, amikor 1962-ben elkezdtek fagyasztott pizzákat árulni. Aztán 1979-ben szabadalmaztatta a fagyasztott pizzatésztát, amely sütéskor is ropogós és finom maradt. A Totinót a fagyasztott pizza titánjaként és a kényelmi élelmiszer-technológia úttörőjeként tartják számon a mai napig. Felfedezése nélkül az elmúlt négy évtized péntek estéi sok helyen nagyon máshogy néztek volna ki.
Nancy Johnson (1794 – 1890): fagylaltgép
Nancy Johnson nevéhez köthető a hatékony és egyszerű fagylaltkészítést lehetővé tevő fagylaltkészítőgép. Johnson háziasszonyból lett feltaláló, aki Philadelphiában élt, amikor 1843-ban szabadalmat nyújtott be a "mesterséges fagyasztóra",
egy kézzel hajtott fagylaltkeverőre, ami megnyitotta a ma ismert milliárd dolláros fagylaltipar felé vezető utat.
Virginia Holsinger (1937 - 2009): laktózmentes termékek
A laktózérzékenyek Virginia Holsingernek köszönhetik, hogy kellemetlen következmények nélkül is tudnak tejtermékeket fogyasztani. Holsinger élelmiszertudós volt, akinek az enzimekkel és az emésztéssel kapcsolatos kutatásai hozzájárultak a tápláló tejpótló porok megalkotásához, amelyeket a terepen lévő katonák és a humanitárius segítségre szoruló emberek ellátásához használtak világszerte.
Holsinger 1958-ban szerzett kémiai diplomát a College of William and Maryben, majd évekig az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában dolgozott, 1980-ban élelmiszer-tudományból és táplálkozástudományból doktorált az Ohio Állami Egyetemen. Speciális munkája forradalmasította azt, ahogy a tejtermékeket fogyasztjuk (és emésztésének).
Nőnapi ajánlónk:
