Az időszakos böjtölés, és annak pozitív hatása egy új tanulmány szerint erősen megkérdőjelezhető. Az egyik leggyakoribb halálozási ok esélyét növelheti.
Az időszakos böjtölés, másnéven az időkorlátos étkezés egy bevált diétás stratégia. Az időszakos böjtölésnek többféle módja is van, de a lényege, hogy a napi étkezéseket egy bizonyos időintervallumba kell beleférnie. Az időszakos böjtölés hívei azt javasolják, hogy az étkezési ablakot napi 8 vagy kevesebb órára állítsuk be. Azonban egy új tanulmány kapcsán felmerült, hogy (főleg hosszútávon) milyen negatív hatásai lehetnek ennek a diétának. Amerikai és kínai kutatókból álló csapat vizsgálta hatását, amit a Diabetes & Metabolic Syndrome: Clinical Research & Reviews című folyóiratban tették közzé.
A tanulmányról
Az adatokat National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) nevű, 2003 és 2018 között végzett amerikai tanulmányból merítették a kutatók. A tanulmányhoz a kutatók a 2003 és 2004, valamint a 2017 és 2018 között gyűjtött adatokat használták fel, és közel 20 000 résztvevőt vontak be, akik nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg férfiak és nők között. Az átlagéletkor a vizsgálat kezdetén (2003-2004) 52 év volt.
A vizsgálat során a résztvevők két alkalommal (a két mérési időszakban) egy-egy 24 órás étkezési visszaemlékezési kérdőívet töltöttek ki, amelyben azt is feljegyezték, hogy mikor étkeztek. Ezekből az adatokból a kutatók minden résztvevőre kiszámították az átlagos étkezési időablakot.
Ezt követően a résztvevőket az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolták: kevesebb mint 8 óra, 8–10 óra, 10–12 óra, 12–14 óra, 14–16 óra, illetve több mint 16 óra.
A felmérések keretében a résztvevők demográfiai adatait, egészségügyi előzményeit és korábbi orvosi diagnózisait is megadták. A kutatók a Nemzeti Halálozási Index segítségével követték nyomon a résztvevők halálozását és a halálokokat.
A kutatás eredménye szerint egészségügyi kockázattal jár az időszakos böjtölés
A kutatók többféle statisztikai elemzést végeztek, amelyek során olyan tényezőkre is korrigáltak, mint a nem, az életkor, a testtömegindex és az életmódbeli szokások.
Az eredmények szerint a napi nyolc óránál rövidebb étkezési ablak a 12–14 órás étkezési ablakhoz viszonyítva 135%-kal növelte a szívbetegség miatti halálozás kockázatát. Ez az összefüggés nemcsak a teljes vizsgálati mintában volt kimutatható, hanem azoknál is, akik szívbetegségben vagy cukorbetegségben szenvedtek.
Ugyanakkor a szakaszos böjtölés és a daganatos betegségek okozta halálozás, illetve az összhalálozás között nem mutattak ki kapcsolatot. Ennek ellenére egyes elemzési modellek arra utaltak, hogy a napi nyolc óránál rövidebb étkezési ablak akár 40%-kal is növelheti az összhalálozás kockázatát.
A tanulmány szerzői több korlátozó tényezőre is felhívták a figyelmet. Egyrészt a résztvevők által megadott étrendi adatokban előfordulhat elfogultság és pontatlanság. Másrészt a kutatók mindössze két, 24 órás étkezési visszaemlékezést elemeztek résztvevőnként, amelyek tükrözhetik, de nem feltétlenül adják vissza pontosan a megszokott étkezési mintázatot. Az sem volt meghatározható, hogy a nyolcórás étkezési ablak a nap elejére vagy inkább későbbi időszakra esett, pedig ez az időzítés befolyásolhatja a szakaszos böjt egészségügyi hatásait.
