A nem megfelelő körülmények között elrakott vagy tárolt befőttek, lekvárok, valamint savanyúk komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, ezért fontos a megfelelő tartósításuk.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a honlapján az otthoni tartósítás legfontosabb tudnivalóit, ezt vesszük sorra:
- Kizárólag egészséges, ép alapanyagokkal dolgozzunk.
- Sérült, rothadó, penészes, szokatlan szagú, állagú zöldséget, gyümölcsöket ne használjunk a befőzéshez.
Az otthoni tartósításkor többféle módszer is alkalmazható
A leggyakoribb eljárások közé tartozik a lekvárok és dzsemek főzése, a befőttek, kompótok és gyümölcslevek eltevése hőkezeléssel, valamint a savanyúságok tartósítása ecetes vagy sós lében. Népszerű és hatékony technika továbbá az aszalás – amely során a termék víztartalma csökken –, valamint a fagyasztás, amely minimális mértékben változtatja meg az élelmiszerek szerkezetét.
Házi tartósításra használható a citromsav, a borkősav és az aszkorbinsav, amelyek az ízesítés mellett a fehér húsú gyümölcsök barnulását is megakadályozzák.
Tartósítószerek, például nátrium-benzoát alkalmazása csak indokolt esetben és az előírt mennyiségben ajánlott.
Korábban a legelterjedtebb tartósítószer a szalicil volt, azonban ismert egészségkárosító hatásai miatt (például allergia, asztma, gyomorfekély) már nem engedélyezett a használata.
A biztonságos tartósítás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása. Az első lépés a befőttes üvegek és fedők alapos tisztítása és sterilizálása, amely történhet 10 percig történő forralással, sütőben történő hőkezeléssel (150°C, 20 perc) vagy gőzöléssel. A hőkezelés különösen fontos, hiszen ez segít elpusztítani azokat a mikroorganizmusokat, amelyek az élelmiszerek romlását vagy megbetegedését okozhatják.
Tartsuk szem előtt: az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásának elmulasztása súlyos megbetegedéshez vezethet!
