Adag
Az 1900-as években naponta átlagban három bagettet ettek a franciák fejenként. Mára ez már lecsökkent egy félre. Ez a megváltozott étrendnek köszönhető, mivel ma már egyéb szénhidrátforrásokból - például tésztából - pótolják ezt.
Automata
2011-ben robbant a hír, hogy egy párizsi pék létrehozta a bagett automatát, ami 0-24-ben elérhetővé tette a pékremeket.
Fendi
A divat szerelmesei a bagettről elsőre vélhetőleg nem a kenyérre, hanem a Fendi márka ikonikus táskájára asszociálnak, ami természetesen erről a pékáruról kapta a nevét, méghozzá azért, mert a hónunk alá tudjuk csapni, akárcsak a franciák kedvencét. Egyébként rengeteg plusz fakkot találunk benne a személyes holmijaink tárolására is.
Gall reggeli
A bagett a francia reggelik sztárja: törnek belőle egy darabot, megkenik vajjal, lekvárral, és kész. Ugyanúgy szerves része a mindennapi reggeleknek, ahogy a croissant, a pain au chocolat, a narancslé, a tea, a kávé vagy a forró csokoládé.
Gyémánt
Ezen a néven nemcsak a kenyér, hanem egy gyémántcsiszolás típus is létezik.
Hónalj
A tradíció úgy kívánja, hogy a franciák a bagettet a hónuk alatt cipeljék mindenféle papír vagy csomagolás nélkül. A franciák tagadják ennek igazságát, mivel higiéniai szempontból elég rosszul venné ki magát.
Illat
Honnan tudod, hogy a bagett tökéletes? Az illatáról. Ha igazán profi gourmet-k akarunk lenni, akkor szinte kötelező megszagolni, csakúgy, mint kézzel törni egy darabot belőle, és úgy megkóstolni. Szenteljünk figyelmet a kéregből áradó karamell, és a belsejéből érkező tej illatának. (Ezek közül persze egyik sem szerepel az összetevők között.)
Jambon-beurre
A jambon-beurre bagett tulajdonképpen egy vajjal megkent és sonkával megspékelt szendvics. A franciáknak ez olyan, mint az amerikaiaknak a mekis hamburger. Az ára egyébként állítólag árulkodik arról, hogy éppen mennyire dübörög a gazdaság - most körülbelül 2, 68 euróért juthatunk hozzá.
Kenyér obszervatórium
Ez a franciai intézet felelős a kenyér és a bagett "kultúrájáért". Tanulmányozza a fejlődésüket, a hagyományokat, a fogyasztást, és ösztönzi az embereket a kenyérvásárlásra és fogyasztásra. Legutóbbi kampányunk “Coucou, tu as pris le pain?” néven futott, ami annyit tesz: "CouCou, vettél ma már kenyeret?" Így emlékeztetve a franciákat arra, hogy mindennap látogassanak el a pékségbe.
Kéreg
Akkor igazán tökéletes egy bagett, ha a külseje aranybarnára pirult és ropogós. Ennek köszönhetően azonban frissen a legjobb, másnap általában már nem az igazi.
Khadher
2013 óta a tunéziai származású Ridha Kader a tulajdonosa a "Párizs legjobb bagett készítője" címnek. A legjobb pékségnek járó díj némi pénzzel is jár, és legfőképpen azzal a megtiszteltetéssel, hogy egy évig a nyertes szállíthatja a kenyeret a francia kormánynak.
Korlátozások
Egy 1920-as történet szerint egy párizsi törvény betiltotta, hogy a pékségek dolgozói este 10 és hajnali 4 között munkát végezhessenek. Ezért a hagyományos kerek kenyér helyett inkább bagettet készítettek, mivel az egyszerűbb és gyorsabb volt.
Maillard-reakció
Egy dologra mindenképp szükség van ahhoz, hogy kenyerünk tökéletes legyen: a Maillard-reakcióra. Ezen kémiai reakció(k) sokasága szükséges ahhoz, hogy a bagett külseje és belseje is elérje a megfelelő állapotot. Ennek köszönhető a barnulás megkezdődése és a finom illatok megjelenése.
Morzsa
En mie de pain - Franciául körülbelül annyit tesz, hogy kenyérmorzsa, ami egy kifejezés arra, hogy valaki híján van az eredeti személyiségnek.
Napoleon
A legenda szerint Napoleon kérte, hogy katonáinak hosszú és vékony kenyeret süssenek, mert így sokkal könnyebben tudták magukkal vinni a csatatérre.
Párizs
Párizs nem csupán Franciaország, hanem a bagett fővárosa is. Minden turistának - ahogy a helyieknek is - kötelessége kipróbálni a szembejövő jobbnál jobb pékségeket.
Pékség
Mintegy huszonhatezer pékség található Franciaországban. Pékség (boulangerie) alatt itt azokat a varázslatos helyeket értjük, ahol a bagetteken kívül croissant-ok, macaronok, és szinte már fájdalmasan kívánatos sütemények kaphatóak.
Számok
Egy átlagos bagett hossza 55 és 65 centiméter között van, a súlya 250-300 grammos, 1 kilogramm lisztre pedig 18 gramm só jut - ezek a bagett mérőszámai. Csak akkor mondhatjuk igazán franciának a bagettet, ha ezeknek a paramétereknek megfelel.
Törés
Egy kutatás szerint Párizsban 230 olyan pékség található, ahol nem sütik meg eléggé a bagettet, mivel az emberek ízlése idővel megváltozott, és sokan inkább a kevésbé ropogós, fehérebb típusra vágynak. Hogy miért? Mert tovább eltartható, és még másnap is fogyasztható.
XIV. Lajos
Vannak, akik szerint a formáját nem Napóleonnak, hanem XIV. Lajosnak köszönhetjük.
Az 1993-as év egy fordulópont volt bagett-kérdésben: miután sok-sok éven keresztül minden pékségnek megvolt a maga tökéletes bagett receptje, kiadtak egy rendeletet, amiben meghatározták, hogy a hagyományos bagett csak víz, élesztő, liszt és só hozzáadásával készülhet.
Süss bagettet ízHUSZÁRral!
Gyömbér A-tól Z-ig: 20 érdekesség, amit tudnod kell
Croissant A-tól Z-ig
Spagetti A-tól Z-ig
(via FineDiningLovers)
