A múlt héten volt szerencsém premier előtt megnézni A séf című filmet, amelyben - talán nem árulok el túl nagy titkot - egy büfékocsi kulcsfontosságú szerephez jut. A főszereplőnk, Carl Casper egy szerencsétlen közösségimédia-párbajban alulmarad egy ételkritikussal szemben, ennél fogva elveszti éttermi állását, végül pedig egy guruló szendvicsezőben találja meg a boldogságot.
Érdekes műfaj ez. Mármint nem a limonádé filmre, hanem a food truckra gondolok. Itthon mi ment eddig? A lángos meg a kürtős kalács. Oké, ezeknek is megvan a maguk helye, és nem is nagyon csinálnak jobb lángost, mint amit a veresegyházi piacon, amit szintén egy büfékocsiból árulnak, de azért van még hova fejlődni.
Nem elég jó kaját árulni, kell hozzá egy ütős design is, hogy kerek legyen a történet. És ugyancsak kevés egy mezei, tizenöt éves lakókocsit konyhává alakítani, kell egy jó név és egy pofás külső is mellé.
Kezdjük érezni ezt a műfajt, és már itthon is felbukkantak az első fecskék, akik nemcsak az ételek minőségében, de száguldó konyhájuk külsejét tekintve is ott vannak. Most összeszedtem hét példát, akiktől bátran tanulhatunk!
