Ha a cukrászdák túlnyomó többségében rossz fagylaltot kínálnak, akkor nekünk is nehéz dolgunk van, ha otthon finomat szeretnénk készíteni – logikus következtetésnek tűnhet, de nem helytálló! A kimért ipari gombócok többségének ugyanis nem a technológiai tudás a gyengesége, hanem a felhasznált alapanyagok minősége.
Fontos az elején leszögezni, hogy klasszikus, főzött fagylaltot csakis fagylaltgép segítségével állíthatunk elő. Léteznek olyan legendák, hogy a fagyasztóból tízpercenként kivéve majd átkavarva ugyanolyan állagot érhetünk el, mint a gép használatával, sajnos azonban azt kell, hogy mondjam, ez szinte lehetetlen. Hogy mit is csinál a masina? Egyenletesen alacsony hőmérsékleten, folyamatosan kevergetve készíti el a fagylaltot. Ennek az állandó keverésnek hála a végeredmény habos, könnyű, de mégis testes nyalánkság lesz.
Tejszín, tej, tojás, cukor – ez a kiindulópont minden főzött fagylalt esetében, az ízesítés pedig csak utána következhet. Mindegyiken lehet spórolni, de egyiken sem érdemes. Hiába beszélünk főzött fagylaltról, a főzőtejszínt azonnal elfelejthetjük, hiszen a tejszínek esetében a „főző” szó nem a felhasználás módjára, hanem a zsírosságra utal. Minimum 30%-osat válasszunk, most ne a kalóriák számolgatásával foglalkozzunk! Tejből sem érdemes a diétásabbal kísérletezni, mert nem ugyanazt az állagot és ízt fogjuk elérni, mint amire olyannyira vágyakozunk. Azt talán már nem is szükséges hangsúlyozni, hogy tojásból pedig a szabad tartású lesz a nyerő. A tejet és a tejszínt összemelegítjük, majd ezt sűrűsítjük a tojássárgájával, és ha már megfelelő az állaga, jöhet bele a cukor és az összes egyéb ízesítő. A folyamat egyes fagyiknál eltérő lehet, például ha vaníliásat szeretnénk, akkor már az elején érdemes a vaníliarudat a tejhez adni, mindenesetre érdemes az alapeljárást megjegyeznünk.
Nem kell annak sem kétségbe esnie, akinek nincsen otthon fagyigépe, mert egyfelől néhány ezer forintért beszerezheti, másfelől pedig léteznek alternatívák a hűvös finomságok elkészítésére. Bevallom, én inkább vizesfagylalt-párti vagyok. Egy forró nyári napon a jeges, gyümölcsös frissítő nekem sokkal jobban csúszik, mint egy a krémes fagylalt. Érdekes, hogy erre itthon még nem kaptak rá a vendéglátós szakemberek, mert külföldön már igen gyakori, hogy a klasszikus fagylaltárusok mellett egyre több pálcikás jégkrémárusba is belefutunk. Ezek is mind házi készítésűek, rengeteg friss gyümölccsel, édeskés-savanykás ízzel. Nyáron az otthoni fagyasztómban bérelt helye van ennek a finomságnak, mert végtelenül egyszerű elkészíteni – persze én képes vagyok ezt is megbonyolítani. Mivel az idénygyümölcsök tökéletesen konzerválhatóak fagyasztva, így később is élvezhetjük őket. Mostani receptemben a pina colada koktél ízvilágát alkottam meg, de csak idézőjelen, hiszen alkohol nem került bele, ellenben menta igen, aminek köszönhetően egy nyalás után a szánkban érezhetjük a karibi hangulatot.
A semifreddo elkészítéséhez sem szükségeltetik fagylaltgép. Ebben az esetben egy nagyobb, mondjuk gyümölcskenyér formában fagyasszuk meg a masszát, és később szeletelve tálaljuk. Az ízek itt is a fantáziánkra vannak bízva, mindenesetre én azt ajánlom, hogy a semifreddo készítésénél rétegezzünk! Egy réteg gyümölcsös krém, egy réteg csoki, egy réteg tejszín. Vagy sós karamell. Vagy szeletelt friss gyümölcs. A lényeg, hogy szeletelésnél szépen mutassanak az egyes elemek, és persze passzoljanak egymáshoz.
A sorbet tulajdonképpen egy klasszikus „vizes” fagylalt. Nem kell hozzá más, mint gyümölcs vagy gyümölcspüré, valamint víz vagy jégkocka. A legjobb felhasználási módja, hogy az elkészült sorbet-t poharakba adagoljuk, és feltöltjük pezsgővel. Zseniális aperitif kertipartira! Én most egy bevállalósabb, igen karakteres verziót készítettem, mert nem csak gyümölcsből, hanem zöldégből is lehet ám fagylaltot kreálni! A cékla például isteni, ha étcsokoládéval ízesítjük, de például egy répás-narancsos-gyömbéres verziót is szívesen megkóstolnék!
Bármelyik fagylaltot is válasszuk, a készítésnél mindenképpen vegyük figyelembe, hogy sokkal intenzívebbre és édesebbre kell készítenünk, mint egy normál desszertet, mert a fagyasztásnak köszönhetően az ízek is tompulni fognak. Minden esetben tanácsos tálalás előtt legalább 10 perccel kivenni a fagyasztóból, hogy könnyebben tudjuk gombócozni, illetve hogy könnyen kicsússzon a formából. Fűszerezés és ízesítés tekintetében nincsenek szabályok, ma már bármit lehet, a kéksajtos fagylalttól elkezdve a vörösboroson át egészen a sósakig. Ez utóbbinak főleg akkor van létjogosultsága, ha nem desszertként fogyasztjuk, mert igen, két fogás között tökéletesen letisztítja az ízlelőbimbóinkat ez a hűs finomság!
