45 éve sokkal többen panaszkodtak testi fájdalmakra, mint most – vajon miért?

Vajon mi az oka annak, hogy cirka 50 évvel ezelőtt sokkal többet panaszkodtak testi bajokra a megkérdezettek, mint most?

Egészségesebbek vagyunk, mint valaha?

Az ember közérzete valamennyire szubjektív dolog: ki a megmondhatója, hogy egy adott pillanatban vagy általában mennyire érezzük magunkat fáradtnak, vagy mennyire fáj a hátunk egytől tízig terjedő skálán? Egy hosszútávú kutatás, melyet közösen végeztek el a mainzi, kölni és a lipcsei egyetem kutatócsoportjai, viszont éppen ezt a szubjektív jólétet vizsgálta 1970-től napjainkig.

Az eredmény egyértelmű:kevesebb ember számol be krónikus fájdalmakról és kimerültségről, mint negyvenöt évvel ezelőtt.

De milyen okai lehetnek annak, hogy 45 éve jobban fájt mindenünk?

Úgy tűnik, hogy a békeidők és a jó iskolázottság az, ami elsősorban fontos tényező abban, hogy az emberek relatíve egészségesnek érezzék magukat. A szerzők 1975-ben, 1994-ben és 2013-ban kérdeztek meg 18 és 60 év közötti embereket a testi érzeteikről. A kutatásban több mint ezren vettek részt, férfiak és nők vegyesen.

Mindenféle testi panaszokról kérdezték őket, melyek közül a leggyakoribbnak a hátfájás, a tarkófájás, a váll fájdalma, illetve a kimerültség bizonyult minden vizsgált évben.

Míg régen ezeket a tüneteket elsősorban az idősek, másodsorban a nők érezték, az utolsó ellenőrzés alkalmával az iskolázottság volt az, ami döntő tényezőnek számított. Aki ebben az évezredben több testi problémával küzdött, az általában az alacsonyabban képzettek közül került ki. A szerzők hipotézise az, hogy az alacsonyabb iskolázottságú emberek kevésbé étkeznek és mozognak tudatosan, és ez okozza a panaszokat náluk.

Mindazonáltal az iskolaévek számától függetlenül is megállapították, hogy összességében is kevesebb panaszai vannak az embereknek, holott a kutatás kezdetekor arra számítottak, hogy az öregedő társadalom nagyobb része lesz krónikusan beteg.

Éppen az ellenkezője történt, azaz hiába növekszik az éveink száma, biológiailag fiatalabbak vagyunk azonos korban, mint az előző generáció tagjai voltak.

...és ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

via

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Pastrami szendvics

Ha idén húsvétkor nem a klasszikus sonkát készítenéd, de nem mondanál le a füstös, pikáns ízekről, akkor ez a pastrami szendvics lesz az új kedvenced. Az eredetileg kelet-európai ...

Lapított croissant

Ha már láttátok a legújabb croissant-trendet, de nem mertétek elkészíteni házilag, akkor ez a recept nektek szól! Maradék pékáru felhasználásra is remek megoldás ez, de a végeredmény ...

Pisztáciás babka

Ez a pisztáciás babka igazán különleges: a tésztájába is pisztáciás növényi tejet öntöttünk, így minden falat intenzíven pisztáciás. Puha, illatos és gazdag ízvilágú édesség, ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

A dietetikus szerint ez a 2 legjobb esti ital a...

A stabil vércukorszint nemcsak az elfogyasztott ételek, hanem az italok függvénye is. Estefelé talán még fontosabb, hogy vércukorszintünk ne emelkedjen meg drasztikusan, hiszen az ingadozó vércukorszint miatt a nyugodt alvás is meghiúsul. Bizonyos gyógyteák azonban segíthetnek, hogy még vacsora után is stabil maradjon a vércukorszinted.

Top Receptek

Húsvéti kalács

A húsvéti fonott kalács a tavaszi ünnepi asztal egyik legkedvesebb klasszikusa. Ez a nem túl édes, pihe-puha fonott kalács tökéletesen passzol a húsvéti sonkához. Sülés közben vajas ...

Húsvéti sárgatúró

Nyírségi - hajdúsági étel, nálunk húsvéti hagyomány. Mióta eszemet tudom, ismerem ezt a finomságot... :) A templomi szentelésnél a sonka, a kolbász, a kalács és a bor mellett ez az ...