Céklából pink, spenótból zöld, répából sárga olasz tésztákat készítettünk, íme, a receptek!

Mindig nagy fontosságot szavazunk annak, hogy miként tálaljuk az általunk készített ételeket. Próbáljuk minél szebb formában, izgalmasabb összeállításban a tányérokra pakolni, hogy ne csak a pocakunkat tömjük, a szemünket is kényeztessük. Szorosan ehhez a törekvéshez kapcsolódik a színes ételek készítése.

Most a tésztáinkat küldtük el természetes “festésre” – céklával, sárgarépával és spenóttal színeztük, ízesítettük őket.

Céklás caramelle – cukorkaformájú olasz töltött tészta

A cékla az egyik leggyönyörűbb gyökérzöldségünk, félbevágva csodálatos árnyalatokban mutatja meg lilás-bordós gyűrűit. Legnagyobb örömünkre egyre több helyen kaphatóak különböző színváltozatai. Mindenképpen érdemes megsütni, mielőtt turmixolva a tésztához gyúrjuk. Jóval kevesebb lisztet vesz fel, mint frissen a tésztába reszelve, és sokkal jobban érvényesül majd az íze és a színe.

Tésztacukorkák

Mit ki nem találnak ezek az olaszok? Cukorkaformájú tésztacsoda! Nekem nagyon megtetszett. Tulajdonképpen ugyanazt a funkciót tölti be, mint a ravioli vagy a tortellini, a két nálunk sokkal ismertebb töltött tészta. Lehet rá azt mondani, hogy ez már giccs, de kit érdekel, ha olyan finom! Céklával színezve pedig igazi kuriózum a pufi, töltött tészták között.

Így is készítheted:

• Ez a kecskesajtos-mentás-diós változat egy kicsit különcnek hangozhat. Ha inkább maradnál a megszokott ízpárosításoknál és az édeskés ízvilágnál, akkor töltsd meg ricottával és körtével, vajon futtasd meg, és tálald pirított dióval, karamellizált baconnel, friss rukkolával.
• Egy másik édesebb változat a sütőtökös-ricottás verzió, itt is marad a vajas fürdő, de illatos ízesítőnek zsályát tegyél mellé.
• Ha félsz az édes-sós párosítástól, akkor a maradj a jól bevált spenótos-ricottás tölteléknél, abból még nem volt baj sosem. Mehet rá a reszelt parmezán és a pirított fenyőmag.
   

Spenótos garganelli

Ez a „gégecső” más néven „lúdgége” tészta Emilia-Romana tartományból származik. Nagymamámnak volt is ilyen típusú tésztakészítőfája. Én a Szicíliában vásárolt, olívafából készített gnocchisodrómon tekertem át a kinyújtott és kiszaggatott tésztakockákat, de igazából egy henger alakú tárgy, például egy ceruza vagy egy evőpálca és egy barázdált felület segítségével bárki meg tudja oldani a garganelli készítését. Nem kis munka, de elég gyorsan rááll az ember keze, és fel lehet pörgetni a dolgot.

A garganelli (lúdgége) születése

Hát persze, hogy ez is egy véletlenen múlott. A legenda szerint a XVIII. század elején egy szakács éppen töltött tésztát készített, amikor elfogyott a tölteléke. Ott álltak a négyzetekbe kiszabott tészták a munkaasztalán, és ki kellett találni valami megoldást, hogyan szolgálja fel a vendégeknek. Ekkor gondolt egyet, és egy bot illetve egy bordázott szövetdarab segítségével felsodorta az összes maradék tésztát, és így kínálta a lúd gégéjéhez hasonlatos finomságot az éttermében.

Sárgarépás gnocchi

Imádom a színes gnocchikat, legyenek akár lilák céklával, sárgásak sütőtökkel, pirosak kápiapaprikával, zöldek mentával vagy spenóttal készítve. Ízben és küllemben is megnyerőek egy finom szósszal tálalva. Ebben a sárgarépás receptben az a csodás, hogy a hagyományostól eltérő módon, burgonya hozzáadása nélkül készül, magyarán nem csak színezünk a répával, hanem komplett felcseréljük a burgonyát vele. Nem először készítem, és mindig hatalmas imádatnak örvend, úgyhogy bátran álljatok neki.

Plusz infó: a vajon futtatott zsálya kötelező hozzá!

Így marad meg legjobban a tészta színe:

• Gyúrás közben próbálj meg a legkevesebb plusz lisztet hozzáadni!
• Ha már feltekerted és megformáztad a tésztát, hagyd egy éjjelen át száradni, így jobban megtartja a színét!
• Sajnos, bármit teszel, a másnapi főzés közben némileg kifakul a tészta, nem a te hibád, ez teljesen természetes.

Várjuk együtt színes tésztákkal a tavaszt!

Ezek is érdekelhetnek még:

Így készül az olaszok csörögefánkja és kagyló alakú tésztabatyuja

Caramelle és garganelli fotók: Simon Gábor