Ciprus Aphrodité kedvenc szigete volt, biztos a kaja miatt - Leteszteltük!

Úti célom Ayia Napa volt, a Ciprus keleti részén fekvő népszerű üdülőváros. A sok turista miatt itt elég nehéz autentikus ételeket kóstolni - de nem lehetetlen! 

Földrajzleckével kezdek, gyorsan túlesünk rajta:
  • Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km². A sziget területén élő görögök és törökök viszonya konfliktusokkal terhelt. 1983-óta a Ciprusi Köztársaság az egyetlen államalakulat a szigeten, hanem jelen van a csak Törökország által elismert szakadár állam is, az Észak-ciprusi Török Köztársaság is. Nagyon összetett ez a történet, akit érdekel, itt utánanézhet.
Ellenben romantikus sztorizással folytatom:
  • Ciprust Aphrodité szigetének is nevezik, mivel a görög mitológia szerint innen származik a szépség és szerelem istennője. A legenda úgy tartja, Aphrodité ezen a szigeten lépett ki a tengerből.
Szerintem Aphroditének tök igaza volt, most nézd meg, milyen szép!

Irány Ciprus!

Egészen pontosan Lárnaka reptere, ahonnan bérelt kocsival mentünk Ayia Napa városkába. Cipruson - és bárhol, ahol külföldön járok - szeretek vegyülni a helyiekkel. Az aranybarnára sült görögök között nehezítette a feladatomat, hogy olyan fehér voltam, mint a frissen meszelt fal. Ahogy szoktam, most is törekedtem rá, hogy olyan éttermekben egyek, olyan ételeket válasszak, amelyeket a helyiek is szeretnek.

Hajnali kagylóportyáim során találtam egy kis családi éttermethalászkunyhók szomszédságában, tengerre néző terasszal. Ebben a kék-fehér kockás terítős, tengerpari vendéglőben a kedves, őszes görög tulajdonos ajánlatára hárman ettünk két halmeze tálat. A dolog nem volt egyszerű, mert a bácsi angolul csak annyit tudott mondani: ,,Jesz oké!". Aztán mégis megértettük egymást.
{ GALÉRIA = nid:249879 }
A teljesség igénye nélkül sorolom, miből állt a hajnali vacsoránk:

Először érkezett vegyes saláta fetával, ikrakrémmel, olajbogyóval, tzatzikivel, tahinivel (szezámkrém) és kenyérkével. Ezt követte sült krumpli, grillezett halacskák (az egyik olyan vörös volt, mint én), olajban sült polip és tintahal. Jött garnéla (őt meg kellett fosztani a páncéljától), grillezett tintahal és polipcsáp. Utóbbi volt a legeslegfinomabb az egész estét betöltő falatozásból. Bár sok múlik a fűszerezésen, de azt a frissességet, ami az itteni halból készült fogásokat jellemzi, semmi nem helyettesítheti. Állítom, én egy olyan polipot fogyasztottam el este , ami reggel még így festett:

Meze

Ezt edd Cipruson!

Szinte minden étterem kínálja. Kétféle létezik: húsmeze (meat meze) és halmeze (fish meze). Ezt az előételekből álló lakomát rendelve 10-15 féle ételt lehet megkóstolni: mártásokat, szószokat, salátákat, sajtokat és húsokat.

Süsd meg!
Jó, értem, sokan laknak szállodában, ahol maximum az erkélyen lehetne kicsapni a grilldobozt, de légy kreatív! Már csak azért is, mert nincsen annál jobb, mint megsütni este azt, ami reggel még úszott.
Mivel Ayia Napában nincsen halpiac, ezért elsétáltam egyik reggel a kikötőbe és egy szimpatikus Jorgostól megkérdeztem, van-e hala. A kis huncuttal másnap reggel 6-ra beszéltem meg randit (régen vártam ennyire, hogy egy kopasz szőrös pasassal találkozzak... haha). Másnap a platós autója impozáns hátsójáról egy piros műanyag ládából el is látott hallal. Nagyjából négyféle hal volt a ládában, és Jorgos csak markolt és markolt, és dobálta nekem zacsiba a frissen fogott zsákmányt.
{ GALÉRIA = nid:249876 }
De nem csak tengeri cuccokat lehet ám sütni. Görög / ciprusi csoda a Halloumi grillsajt is. Voltaképpen bármelyik grillsajtot megveheted, amin görög felirat van, mert nem nagyon tudsz mellényúlni. A zöldségek is egészen mások itt, mint odahaza, pár szelet cukkini, sajt és tengeri hal, és megvan a vacsora. Eldobható grill + helyi alapanyagok = fenséges, füstös ízű falatok.
A szerelem és a diabétesz szigete
1975-ben Athénban Andreas Zorbas úgy döntött, csinál egy pékséget. Ma már 58 üzlet viseli a vállalkozó kedvű férfiú nevét. A legújabb Zorbas sütöde & cukrászda éppen Ayia Napaban, a Nissi tengerparton nyílt meg. A délutáni kellemes úszás után első utam ide vezetett. Fő profiljuk a kenyér, és más pékholmik, de nekem a jéghideg pohárkrémeik keltették fel a figyelmemet. Elképesztő ízbombák voltak, legjobb a sós mogyorós volt.
Pohárkák balról: 3 féle csokis mousse, sós mogyorós-karamellás brownie és krémsajtos Oreo
Igyál is!
Mint minden tengerparton, itt is koktélok garmadája várja, hogy magadévá tedd őket. Persze ne feledkezzünk meg az Ouzoról és a Metaxáról sem, hogy két mainstream itókát említsek. De, van itt egy palackozott víz, ami izgisebb. AMastiQuaaz eredetileg Híosz szigetén honos pisztáciafa gyantájával ízesített víz. Ezt a gyantát leginkább szeszesitalokhoz használják, íze emlékeztet a gyömbérre, de egy kicsit az uborkalére is. Ezt az úgynevezett masztikával ízesített vizet keverik ásványvízzel az itteniek. Citromlével és cukorral feldobva, nagyon különleges ízű limonádét kapunk. Durvább arcokginnel is mixelhetik.
Persze, ez csak egy szelete volt a ciprusi görög ciprusi gasztronómiának. Természetesen nem csak a tengeri mütyik fogyaszthatóak, érdemes rávetődni a kebabra, szuvlakira, is Ezek mind húsok nyárson sütve. De ciprusi specialitás még pastitsio, ami egy rakott tészta, vörösboros disznóhússal, baromi jó étel!
Csak dőlj hátra, hagyd, hogy a tengeri szellő fújja a hajadat és dönts le egy fekete, frissítően erős ciprusi kávét - amit helyi szokás szerint kérhetsz cukorral "glykis" vagy nélküle "sketos". Vigyázz, a zaccot az alján ne idd meg, hagyd kiszáradni, a helyiek megjósolják belőle a jövődet!

És ezt olvastad már az ízHUSZÁR magazinon?

Ha azt hiszed, egy újabb fine diningről szóló cikket hoztunk, nézd meg alaposabban a fogásokat!

Címlapról ajánljuk

További cikkek