A szaknyelv számos szinonimával illeti a zsíranyagcsere zavarait: hallhatunk hiperlipidémiáról, hiperlipoproteinémiáról, diszlipidémiáról. Ráadásul szövevényes felosztása is van a zsíranyagcsere-zavaroknak a hiányzó vagy hibás fehérjék alapján, illetve aszerint, hogy koleszterinszint is emelkedett-e. Ami nekünk „földi halandó” szinten érdekes, az az, hogy:
- életveszélyes is lehet
- vannak öröklődő formák
- tudunk tenni ellene
Veszélyek
A magas trigliceridszint fokozza az érelmeszesedés kockázatát, ami kezelés nélkül többek közt szívinfarktushoz, stroke-hoz (agyi infarktus) vezethet. Okozhat azonban hasnyálmirigy-gyulladást is, ami szintén súlyos betegség, valamint zsírmájat és úgynevezett xanthomákat, melyek sárgás csomókként jelennek meg a bőrben, gyakran a szemhéjakon.
Mitől alakulhat ki?
Három fő oka van a trigliceridszint emelkedésének:
- Életmód: alkoholfogyasztás, illetve magas zsír- és/vagy magas kalóriatartalmú étkezés
- Egyéb betegséghez, gyógyszerekhez társuló forma: pl. cukorbetegség, szteroid-készítmények szedése, veseelégtelenség esetén. Természetesen ebben az esetben a kezelőorvos figyelemmel kíséri a trigiceridszintek alakulását.
- Örökletes forma: mind a koleszterin, mind a triglicerid szállítását és lebontását érinthetik genetikai zavarok. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a familiáris hipertrigliceridémia gyakorisága 1:500-hoz, a kombinált (magas koleszterin- és magas triglicerid-értékekkel járó) öröklődő hiperlipidémia gyakorisága pedig 1:400-hoz. Ennél azért jóval több a túlsúlyból származó laboreltérés, tehát nem érdemes csípőből a genetikára fogni.
Mit lehet tenni?
Alapvető az alkoholfogyasztás csökkentése vagy felfüggesztése, valamint törekedni kell a testsúly normalizálására. Válasszunk az ételek készítéséhez növényi olajokat, és fogyasszunk több tengeri halat! Érdemes növelni a napi étkezések számát az esti, hazaérés utáni habzsolás helyett.
Extrém eltérések, illetve örökletes forma gyanúja esetén lipidológiai szakrendelést szükséges felkeresni.
