A rozmaring alacsony vízigényű növény, amely száraz talajban, kevés törődés mellett is jól érzi magát.
A rozmaring jól alkalmazkodik a forró, száraz éghajlathoz. Napos helyen, homokos vagy kavicsos talajban érzi jól magát. Ami az öntözést illeti, tanácsos megvárni, amíg a talaj teljesen kiszárad, mielőtt ismét megöntöznénk, kivéve tavasszal és nyáron, amikor a növény növekedése miatt nagyobb a vízigénye.
Milyen növényt mellé NE ültessünk rozmaringot?
Mivel a napos helyeket, kavicsos talajt szereti, olyan növények mellé, amelyek árnyék- és vízkedvelők, nem szerencsés rozmaringot ültetni.
Például az olyan árnyékot kedvelő fajok, mint a sütőtök vagy a mángold, kedvezőtlen mikroklímát hozhatnak létre, ami növeli a vizesedés és a gombás betegségek kockázatát.
Szintén ültessük távol tőle azokat a növényeket, melyek vonzzák a kártevőket, mint amilyen például a sárgarépa, a hagyma vagy épp a muskátli.
Ha a rozmaring nem érzi jól magát vagy megbetegszik, leginkább leveleinek sárgulásából vehetjük észre.
Miért együnk rozmaringot?
A rozmaring A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C-, E- és K-vitamint tartalmaz, valamint kalciumot, vasat, magnéziumot és cinket. Javítja a vérkeringést, megkönnyíti az emésztést, erősíti az immunrendszert.
Gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású. A természetgyógyászatban fájdalomcsillapításra, felületi sebek kezelésére vagy légúti problémák leküzdésére is bevetik.
Olvass még fűszernövényekről:
