Orthorexia: az egészség betegsége

Egészségesen táplálkozni is lehet szélsőségesen. Az étkezés teljesen megszűnik örömforrás lenni, és semmi más nem számít, csak az „egészség".

Ti ismertek olyan embert, aki mindenhol hangoztatja, hogy ő csak egészséges ételeket eszik, lehetőleg nyersen, lehetőleg csak zöldséget és abból is csak csipeget? Akit féltek meghívni vendégségbe, akivel komoly kihívás étteremben rendelni?

Én találkoztam már ilyen hölggyel, meglehetősen ijesztő volt látni, pedig akkor még én is félig laikusként szemléltem a viselkedését. Gondoltam, hogy biztos anorexiás (nagyon vékony volt), de nagyobb a valószínűsége, hogy ortorexiás volt.

Ortorexia? Erről még nem is hallottam!

Az anorexiás modellek képeit ma már mindenki felismeri, és bár a bulímiásoknak kevésbé feltűnőek a testi jellemzőik, nagy valószínűséggel mindenki hallott már erről a betegségről is.

Olvastad már?

Süsd meg a céklát!

Az orthorexia nervosa is a táplálkozási zavarok közé sorolandó betegség, bár hivatalosan még nem vették fel a pszichiátriai betegségek körébe. Szélsőséges „egészséges táplálkozásban" nyilvánul meg – legalábbis olyan táplálkozási szokásokban, amelyekről a betegségben szenvedő azt gondolja, hogy egészségesek. Az ortorexiával élők kerülnek minden egészségtelen ételt, aprólékos pontossággal (kényszeresen) választják ki a fogyasztható ételeket, alapanyagokat, jellemzően inkább csipegetnek, mint esznek, és gyakorlatilag csak az étkezés körül forog minden gondolatuk. Számukra nem a testsúly, a karcsúság áll a középpontban, hanem az egészségre törekvés, a betegségek elkerülése.

Az ortorexiás étrendjében nem szerepel feldolgozott élelmiszer, hús, zsiradékok, tej, tejtermékek, tojás, cukor, liszt, nem iszik kávét, csapvizet – ellenben többféle vitamint szed, és tisztított vagy szénsavmentes ásványvizet iszik.

Ki válik ortorexiássá?

Csak úgy, mint más táplálkozási zavarok esetében, jellemzően a nőket érinti. Elindulhat egy fogyókúrás diétával, de akár csak egy sima egészségtudatosság iránti törekvésként is, amely idővel szélsőségesen kitölti az egyén gondolkozását, ennek következtében csökkennek, megszűnnek társas kapcsolataik, izolálják magukat. A jelenség kialakulását segítik a média által vetített egészségképek, szokások, elképzelések, és a hozzájuk kapcsolódó (végtelen mennyiségben rendelkezésre álló) tévhitek.

A betegség – hasonlóan más táplálkozási zavarokhoz – komplex, de elsősorban pszichiátriai terápiát igényel.

Olvastad már?

A KE-diéta, amit soha ne próbálj ki!

Címlapról ajánljuk

További cikkek