Mennyire szól akár a helyieknek is a Taste Balaton?
Budavári Dóra: Sokszor tapasztaljuk, hogy érdeklődés lenne, csak talán az utolsó löket hiányzik. A Taste Balaton programjainak a híre messzire elér, így egy-egy programra nemcsak az ország távolabbi pontjairól jönnek el, hanem a környező településekről is. Lesz egy jó kiállítás, amit meg kéne nézni, egy énekes, akit még soha nem lehetett elkapni a környéken vagy egy izgalmas séfkollaboráció és így tovább. Abszolút vágynak helyben is ezekre a programokra. Egy Badacsony bűvöletében kiállítással egybekötött vacsora a Borbarátokban, a keszthelyi John’s Pub programjai a fotókiállítástól kezdve a tájképfestő workshopon át az önismeretet fejlesztő előadásig mind alkalmasak rá szerintem, hogy felkeltsék a helyiek érdeklődését is.
Kalas Györgyi: Kifejezetten célunk megmozdítani a helyi közönséget, annál is inkább, mert mindannyian a négyévszakos Balatonban hiszünk, amit nem lehet kizárólag a turizmusra alapozni. A helyieknek, az ottani vendéglátósoknak a szezonon kívül is meg kell élniük. Persze, vannak olyan programok, amiket szállással együtt értékesítünk, ilyen a vacsoraest Kulka Jánossal például, amikre elsősorban azok jönnek el, akik nem a Balatonnál élnek, de a Kistücsök bármelyik eseménye olyan, hogy akár helyben, akár a környékről megtalálja a közönségét. Tavaly Szabi a pék (Szabadfi Szabolcs – a szerk.) tartott workshopot Fonyódon, és Keszthelyről meg Marcaliból is jöttek vendégek. Az Oliva Hotel rendezvényeinek jóformán csak veszprémiekből álló törzsközönsége van. Amikor a Hableányban legutóbb Ráskó Eszternek volt vacsoraestje, rengetegen jöttek Tapolcáról.
A lényeg, hogy nem, nem a budapestieknek csinálunk balatoni programokat.
B.D.: Missziónk, hogy inspiráljuk a vendéglátóhelyeket, ez a tíz nap arra is jó alkalom, hogy megvalósítsák azokat az ötleteket, amiket esetleg már régóta forgatnak a fejükben. Emellett apropót adunk a helyieknek is arra, hogy meglátogassák ezeket az éttermeket. Önmagában csak azért, mert a hely nyitva van lehet, hogy nem mennének, de egy workshop, vagy egy kulturális rendezvény miatt már igen. Arról nem beszélve, és ezt úgy mondom, mint aki félig balatoniként tekint magára, márciusban már nagyon vágyik az ember a frissességre, az élményekre, egy-egy színes programra. Januárban, februárban nincs túl sok rendezvény, jókor jön ez a kis zsibongás ahhoz, hogy megmozgassa a környékbelieket is.
K.Gy.: Külön örülök, hogy a helyi vendéglátósok között is születnek együttműködések. Szikra Gabriella, akinek a nevéhez a Konyhám Stúdió 365 kötődik, például a Balatonszentgyörgyi Sörművekkel közösen szervezi az egyik eseményét.
És hát annak is van vonzereje, hogy egyik nap program a sörfőzdében, másik nap tudományos jellegű előadás, utána pedig egy klasszikus vasárnapi ebéd. Gyakorlatilag bármilyen az ízlésed, bármilyen a hangulatod, találsz olyan eseményt, amin jól fogod érezni magad.
B.D.: A Vasárnapi ebéd a Kislaki Bormanufaktúrával ötlete például pont egy ilyen helyi történeten alapszik. Arról van szó, hogy Légli Gézáék, akik ugye a Bormanufaktúrát működtetik, sokszor járnak a Kistücsökbe vasárnaponként ebédelni. Nem is esemény ez igazán, hanem lehetőség bevonódni egy nagyon sajátosan helyi történetbe.
Mi a legnagyobb kihívás egyébként abban, hogy ez a rendezvény egyszerre szól arról, hogy megmutassátok, a Balaton vidéke sokszínű, izgalmas, és nem egy nagy halmaz, amit le lehet tudni annyival, hogy „Balaton”, és arról, hogy egységet, összefogást teremtsetek a környék különböző vállalkozásai, kezdeményezései között?
B.D.: Az szerintem mindenképp jó, ha a különböző vállalkozások látják egymást a rendezvény résztvevői között, mert jó egy ilyen csapathoz tartozni, ez egy jó közösség.
Huszonkét fő helyszínünk van és harminc kiegészítő helyszín, borászatok, cukrászdák, pékségek, ők Taste Balaton+ néven futnak a programok között, és abból, hogy folyamatosan érkeznek hozzánk jelentkezések, azt szűröm le, hogy tényleg szívesen lesznek részesei ennek az egésznek.
Az emberek találkoznak a boltban, megbeszélik, hogy mindketten nyitva lesznek a Taste Balatonon, inspirálják egymást, aztán a vendéget, aki betér az egyik helyre, az ottaniak tovább küldik a másikhoz, ez a része kicsit hasonlít a Gasztrohegy koncepciójához is. Megebédeltél? Képzeld, nyitva van a szomszéd borászat, menj át, és kóstolj! Nincs még programod estére? Van három-négy ötletünk! Ideális esetben egymás ajánlása a legjobb reklám.
Van egyéb kapcsolódása is a Taste Balatonnak akár a Gasztrohegy, akár a Szent György-hegy Hajnalig programjaihoz?
B.D.: Csak annyiból, hogy az összefogás mindegyiknél fontos. Három éve Györgyivel és Csapody Balázzsal, aki ugye a Kistücsök tulajdonosa is, azzal ültünk le, hogy szeretnénk egy, a balatoni helyeket összefogó, a környéket összekapcsoló rendezvényt.
K.Gy.: Az alapötlet lényege az volt, hogy mindenki rendezzen valamilyen kulturális programot, tehát nem csak a gasztronómiára helyezzük a hangsúlyt, szemben a másik két rendezvénnyel.
Épp azt szerettük volna, hogy ezek az egyébként ismert helyek mutatkozzanak be egy másik oldalukról is, hogy minden étterem szervezzen egy olyan programot, amilyenre az év többi részében, különösen júliusban vagy augusztusban, nem lenne lehetősége.
A legjobb mégis az, hogy ezt villámgyorsan továbbgondolták az éttermek, nem álltak meg ott, hogy a vacsora mellé szerveztek mondjuk egy kulturális beszélgetést. Ami erősen rezonál Balázs elképzeléseivel, aki mesélt egy hasonló rendezvényről Baszkföldön, ahol például az egyik vacsorát egy cipőboltban tartották meg. Nagyon örülünk, hogy beindult az éttermek fantáziája, és most már a jógától kezdve a divatbemutatón át a savanyúság-workshopig minden akad, hál’Istennek.
B.D.: Az is különbség, hogy a másik két rendezvénynél gyalog bejárható távolságokról beszélünk, itt viszont az egész Balatont átfogó programsorozatról, ezért is örültünk. A helyszínek között akár BalatonBike365-tel is lehet közlekedni, és tavasszal kompozni is szuper élmény. Akár úgy is megszervezheted a napodat, hogy összekötsz programokat az északi és a déli parton. Egy-két nap alatt megannyi arcát megismerheti a Balatonnak az, aki eljön most hozzánk.
Ha már a térség megannyi arcáról beszélünk, volt idő, mikor a Balaton volt az elsőszámú úti cél, ha az ember nyaralni indult, volt, amikor elkezdtük kicsit készpénznek venni, hogy úgyis ott van és megvár, és kicsit elmentünk mellette, jelentett és jelent inspirációs forrást jelentős alkotók műveihez. Szerintetek most milyen korszakát éli a környék, és milyen a viszonyunk a 2020-as években a Balatonnal?
K.Gy.: Szerintem egyre több embernek jelenti a Balaton a második otthonát. Nem különlegességként, nem egzotikumként tekintenek rá, hanem olyan helyként, ahova bármikor lehet menni, ahol bármikor úgy érezhetik magukat, mintha hazaérkeznének. Ebben egyébként nagyon nagy segítség tud lenni egy ilyen fesztivál, hiszen annyira családias, intim rendezvényeken lehet részt venni, amik abszolút erősítik az otthonosság érzését.
B.D.: Volt egy hullám, amikor minden nap minden izgalmas volt, ami a Balatonnál történt. Ez azóta kicsit lecsendesedett, épp ezért, most nagyobb szükség van hasonló, összefogásra építő eseményekre, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Többet kell adni az embereknek, szükség van valamiféle pluszra ahhoz, hogy eljöjjenek a Balatonhoz. Nagy a verseny a vendégek figyelméért, sok a program, és egyre több lesz, ezért is törekszünk rá, hogy olyan kollaborációk szülessenek, amik egyszeriek, megismételhetetlenek, és megmozdítják akár azokat is, akik már ismerősként járnak vissza ezekre a helyekre. A Szent György-hegy Hajnalig például annyiban más, hogy az csak egy nap, rengeteg a visszajáró vendég, akik minden évben a hangulatért térnek vissza – apropó, idén június 6-án várunk mindenkit!
K.Gy.: Olyan élményeket lehet ebben a néhány napban gyűjteni, amilyeneket máskor vagy máshol nem lehet. Amikor az otthonosságot említem, arra is gondolok, hogy a Taste Balaton annak, aki nem itt él, vagy csak ritkán jár a Balaton környékén, kicsit azt az élményt is adja, hogy egy család tagjává válhat, akár néhány nap erejéig is.
Egy élőzenés vacsora vagy egy kulturális beszélgetéssel egybekötött est talán már olyan ismerős, biztonságos programok, amikre a közönség könnyen mond igent, de mennyire bátrak, amikor szokatlanabb, esetleg interaktívabb eseményekre hívjátok őket?
B.D.: A kislétszámú workshopok, legyen szó kerámiázásról, fermentálásról, vagy épp egy porchettaworkshopról Jenő bácsival, kicsit kimozdítják az embereket a komfortzónájukból, hiszen nemcsak befogadóként vannak jelen, hanem résztvevővé válnak.
Az idei tapasztalat az, hogy pont ezeket az aktív részvétellel, bevonódással járó programokat jobban keresik az emberek. Élményekre vágynak, ez az általános tapasztalat
- teszi hozzá Kalas Györgyi.
B.D.: Egyik kedvencem az Oliva Hotelben tartott Vacsora egy tudóssal est, aminek a vendége Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, de nagyon várom Dobray Sarolta és Bánki György közös estjét is a Kalózban. Aki a könyvekért rajong, annak jó hír, hogy lesz könyvtári brunch Zubor Rozival és Dragomán Györggyel a Berzsenyi Dániel Városi Könyvtárban, Marcaliban, Balatoni krimiest Szlavicsek Judittal a John’s Pubban, Balatonmáriafürdőn a Port étterem és Panzióban pedig Hamvas Béla – A bor filozófiája című műve köré szerveznek vacsoraestet.
K.Gy.: Amikor ki szeretném fejezni, hogy mi a Taste Balaton lényege, mindig Mede Ádám programja, a Bográcsfőző Workshop jut eszembe, ahol slambuc és halászlé is készül, és hát, lássuk be, nem túl gyakori, hogy az ember odamehet egy badacsonyi étterembe, és a séffel bográcsozhat. Az meg aztán végképp ritka, hogy egy ilyen eseményen megjelenik egy népdalkör is, márpedig itt ez fog történni. Ádám ugyanis meghívta a Batsányi Népdalkört, akik népviseletben énekelnek majd, és mesélnek szokásokról, népviseletről. Hát ilyen események vannak ezen a fesztiválon, ha már arról beszéltünk, hogy milyen sokszínű a Taste Balaton. A gasztronómiai ínyencségek iránt rajongóknak igazán extra rendezvény az Anyukám mondta vendégszereplése a fesztiválon, a kutyásoknak pedig ott a Neked ugatok!, Korom Gábor, a Tükör Módszer kidolgozójának előadása, amit egy ebéddel vagy egy vacsorával lehet egybekötni. Én egyébként nagyon szeretem még a Villa Chez Les Amis programjait is, hiszen ez egy pici, családi villa, összesen nyolc szobával, ahol Kriszta, a villa tulajdonosa főz a vendégekre.
Ez maga a meghittség, és ebbe a légkörbe hívják meg ilyenkor a kulturális élet különböző szereplőit. Elgondolni is jó, ottlenni meg aztán végképp óriási élmény. Ülsz egy nappaliban, és ott van veled Grecsó Krisztián, Kepes András vagy épp Kulka János.
Nagyon fontos az egész fesztivál koncepcióját tekintve a fenntarthatóság, ezért is kértük az éttermeket, hogy erre az alkalomra készüljenek egy Taste Balaton menüvel, amit csak most, csak ebben a tíz napban lehet megkóstolni, és amiben legalább egy balatoni alapanyagnak kell szerepelnie, de ez általában egynél sokkal több szokott lenni. A fonyódi Lokal at the Lake fókusza a fenntarthatóságon van, most is vannak ilyen jellegű eseményeik, például a fermentáló workshop vagy az Erdőből a tányérra vacsoraestjük.
A Dörgicsei Lelkemben március 14-én Horváth Boldizsár, a Farm2Fork alapítója és tulajdonosa tart előadást a termelői, szezonális bio zöldségekről, 15-ére pedig Hering Andrist, a Nosalty főszerkesztőjét hívták meg, hogy főzzön együtt Reiner Viktorral.
