Az utóbbi hetekben több helyen is belefutottam csokorba rendezett rózsa formájú muffinok képébe, és annyira befészkelte magát az ötlet a fejembe, hogy kénytelen voltam a képek alapján kitalálni, hogy mégis hogyan készülhet, és kipróbálni. Születésnapra, vendégségbe, vagy az épp közelgő Anyák napjára ideális ajándék, hiszen benne van a kezünk munkája, emellett szép, mint egy virágcsokor, és finom, mint egy jó cupcake.
És valóban nem bonyolult elkészíteni, ezt én állítom, akinek az egyik legősibb ellensége a habzsák. A nézeteltéréseink általában ott kezdődnek, hogy soha sincs meg az a kinyomófej, amelyikre éppen szükségem volna. Tényleg soha. Persze, amikor már nem az kell, akkor hirtelen több méret is előkerül belőle. Nem egy fajta habzsákot kipróbáltam már, de magát a műfajt sosem sikerült megkedvelnem. Vagy orrán-száján ömlik a krém belőle, ahogy nyomom, vagy átszivárog az anyagon, az eredmény meg mindig az, hogy én és a konyha is fülig krémesek leszünk, a tüneményesre tervezett sütiket pedig többnyire egy nagy krémpaca díszíti csupán.
De mindezek ellenére ezt a rózsamuffint viszonylag sikeresen tudtam díszíteni, köszönhetően annak, hogy akármilyen bénán is nyomtam rá a krémet, valahogy mégis rózsaformájú lett. Talán csak a rózsalevelek keltik ezt az illúziót, jobb nem is firtatni.
Amire szükségünk lesz a bokrétához:
- egy kosárka
- tömőanyag (én fűtéscső-szigetelőt használtam a célra, mert az volt otthon, de kiváló a formára vágott hungarocellvagy a virágosoknál kapható kemény hab is)
- fogpiszkálók
- muffinok
- rózsalevelek
A kosarat béleljük ki a kiválasztott tömőanyaggal, ami elég kemény ahhoz, hogy megtartsa a muffinokat. Fogpiszkálóval rögzítsük bele a sütiket, a hézagokat pedig töltsük ki rózsalevelekkel. Ennyi az egész. Csak az a baj vele, hogy végül az ember sajnálja felfalni, pedig nemcsak szemrevaló, hanem harapnivaló is.
