Hűsítő hungarikum – keszőce
2013.01.01
A keszőce, minden gyümölcslevesek legősebbike, igazi magyar nyári csemege, legalább olyan nélkülözhetetlen a konyhánkból, mint a gulyás. Csináljuk meg együtt!
Ne szégyeld a rózsaszínt!
A magyar gasztronómia egyik ékköve, identitásunk alapja a gulyásleves. Ha messziről jött idegenekkel találkozunk, ha mást nem is tudnak kis országukról, a gulyást biztosan be tudják lőni. Szeretem én is a gulyáslevest, de soha nem értettem, miért pont ő a kiválasztott. Miért nem például a szintén csak a Kárpát-medence területén megtalálható gyümölcsleves? Jó, tisztában vagyok vele, hogy a marhából készült, erős tűzön főtt, pusztai jampecokról elnevezett leves sokkal „keményebb” falat, mint a selymes, savanykás-édeskés, hűsítő, rózsaszín rokona, melynek neve a népi kultúrában keszőce volt.
De mi az a keszőce?
Nem tévesztendő össze a gabonából főzött, savanykás alaplével, amit ételek savanyítására használtak évszázadokon át, sem a híg, félig kész szilvalekvárral, amit ugyanígy neveztek el. A gyümölcskeszőcét vagy gyümölcskiszit idénygyümölcsből, meggyből, szilvából, egresből készítették, aludttejjel vagy tejfellel sűrítették, és jól lehűtve fogyasztották, ugyanazon indokok miatt, amiért ma is népszerű – gyors, frissítő, laktat, de nem telít. Ha tehát legközelebb a gasztronómiánkkal dicsekszünk, említsük meg őrózsaszínságát is, hiszen ez a sűrű, frissítő csemege igazi kuriózum az európai táplálkozáskultúrában.
 |
NoSalty-tipp: Készítsük el bármilyen idénygyümölcsből, savanyítsuk-krémesítsük tejföllel, kefírrel vagy aludttejjel, garantáltan a nap egyik nagy pillanatát éljük át kóstoláskor! |
Recept megnézhető és elmenthető itt >>
 |
 |
 |
legfrissebb
legnépszerűbb
hozzászólások (5)
Én még életembe nem hallottam ezt a szót, pedig általában ismerős vagyok az elnevezésekben például nálunk senki sem egrest kér a piacon és a többi... Csak a Kárpát-medencében található? Én ezidáig úgy tudtam német találmány s mi is onnan vettük át, de ki tudná már ennyi év után bizton állítani. Minden esetre ez tényleg csak egy gyümileves, nem kell mindenre ráfogni, hogy hungarikum, mert az most olyan divatos,
Szeged környékén liszttel sűrűsítik a meggyet.... de legalábbis a mi rokonságunk minden háziasszonya ekképpen készíti.
Igen. Én is így készítem, sőt anyukám és nagymamám is így készíti, készítette. És "keszőce"!!!
Ha valakinek a mostani lakóhelyemen így említem mit főztem, nagy szemekkel rám néznek és megmosolyognak. Igazi szegedi étel! Gyerekkorom egyik legkedvesebb emléke nyáron a kukoricásban nagymamám porcelán kancsójában, hidegen tartva ettük délben. Az edényt ma is őrzöm a konyhában. :) Nyáron pedig alig várom, hogy érjen a cseresznye és a meggy. Az én gyerekeim is KESZŐCE-t ettek, és esznek, ha hazajönnek. :)
Keszőce a majdnem kész szilvalekvár, amikor még nem sűrűsödött be a szilva. A mi környékünkön legalábbis .Amit itt leírtak az gyümölcsleves.
A félig kész szilvalekvár felénk cibere volt.
A keszőce leves aszalt szilvából volt. De ahány táj annyi szokás.